Háború Ukrajnában: ma éjjel történt

Előrenyomulásról és intenzív ukrán tüzérségi csapásokról számoltak be a donyecki szakadárok · Megérkezett Kijevbe az Egyesült Államok új ukrajnai nagykövete · Ukrán szeparatisták: akár halálbüntetéssel is sújthatják az Azov-ezred tagjait.

Forrás: MTI2022. 05. 31. 6:17
Harkiv, 2022. május 30. Ukrán katonák átvizsgálnak egy orosz MT-LB kétéltû páncélozott vontatót a kelet-ukrajnai Harkiv megyében 2022. május 29-én. Az ukrán hadsereg a keleti frontvonalon megszerzett orosz harcjármûveket szükség esetén megjavítja, és használatba veszi. MTI/AP/Bernat Armangue Fotó: Bernat Armangue
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Előrenyomulásról és intenzív ukrán tüzérségi csapásokról számoltak be a donyecki szakadárok

A donyecki területvédelmi parancsnokság arról számolt be, hogy bevették a Szlovjanszk felé vezető úton fekvő Dibrova és Sztarij Karavan falut. A két település a múlt hét végén elfoglalt Krasznij Liman várostól délre és délnyugatra található. A luhanszki népi milícia parancsnoksága a Telegram-csatornáján arról számolt be, hogy egységei megerősítették állásaikat Szeverodonyeck külvárosában és megkezdték a település ostromát.A donyecki hatóságok közölték, hogy az ukrán fegyveres erők hétfőn nehézfegyverekkel – Bezszonov szerint egyebek között amerikai 155 milliméteres M–777-es tarackokkal – lőtték Donyecket. Csapások érték a városközpontot és négy közoktatási intézményt. Legkevesebb három ember, köztük egy gyermek életét vesztette, huszonegyen pedig megsérültek, köztük tizenévesek.

Nehézfegyverekből kapott találatot több, Donyecktől északra fekvő település is, köztük Jaszinuvata, Horlivka – itt egy óvodát lőttek – és Pantelejmonivka. A szakadár Luhanszki Népköztársaság főügyészsége közölte, hogy Sztahanovban (Kadiivkában) két állapotos nő életét vesztette, miután az ukránok Uragan rakéta-sorozatvetőből tűz alá vették a várost. A támadásban 24 ember, köztük nyolc gyermek megsebesült.Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese hétfői Telegram-bejegyzésében észszerűnek nevezte Joe Biden amerikai elnöknek azt a döntését, hogy nem bocsát Ukrajna rendelkezésére olyan, félezer kilométeres hatótávolságú, M31 GMLRS típusú, irányított lőszerű rakéta-sorozatvető rendszereket, amelyek képesek lennének Oroszország területére csapást mérni. Rámutatott, hogy ellenkező esetben az orosz fegyveres erőknek az orosz városok megtámadásakor be kellene váltaniuk fenyegetésüket, miszerint azokra a központokra fognak lecsapni, ahol a vonatkozó bűnös döntéseket meghozták. Rámutatott, hogy ezek némelyike egyáltalán nem Kijevben van.

Megérkezett Kijevbe az Egyesült Államok új ukrajnai nagykövete

Bridget Brink hétfőn a Twitteren közzétett üzenetben jelentette be, hogy az Egyesült Államok kijevi nagykövetségén tartózkodik. A diplomáciai feladatokat ellátó politikus hozzátette: megtiszteltetés számára, hogy csatlakozhat a csapathoz, amely Ukrajnában teljesít feladatot. Megjegyezte, hogy felkereste az ukrán külügyminisztériumot, hogy átadja megbízólevelét. 

Elsődleges feladatunk, hogy segítsünk Ukrajnának megvédeni magát – írta.
Az Egyesült Államok utolsó ukrajnai nagykövete Marie Jovanovics volt, akit Donald Trump akkori amerikai elnök 2019-ben menesztett pozíciójából. Jovanovics később kulcsszereplővé vált Trump első alkotmányos felelősségre vonási eljárása (impeachement) során. Az Ukrajna elleni orosz háború kezdete előtt az Egyesült Államok kijevi nagykövetségét Kristina Kvien ügyvivő vezette.
Brinket – akit Biden áprilisban jelölt a posztra – az amerikai törvényhozás egyhangú szavazással erősítette meg pozíciójában. Az amerikai külügyminisztérium karrierdiplomatája 2019-ben, még Trump elnöksége idején lett nagykövet Pozsonyban. Ezt megelőzően – 2015 és 2018 között – a külügyi tárca európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára volt. 2014 és 2015 között pedig Taskentben volt diplomata.
Az Egyesült Államok februárban függesztette fel kijevi nagykövetségének működését, miután Oroszország átfogó támadása elkezdődött. A feladataik ellátását kezdetben Kijevből az ország nyugati részén található Lvivbe (Lemberg) helyezték át, majd Lengyelországba költöztették a nagykövetséget. A hónap elején több amerikai diplomata érkezett Kijevbe, ami már annak a jele volt, hogy az Egyesült Államok arra készül, újraindítja az ukrán fővárosban található nagykövetsége működését.
Washington két hete újra is indította – egyelőre korlátozott szinten – nagykövetsége működését Kijevben. Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere – miután május 18-án felvonták az amerikai zászlót a nagykövetségen – jelentős lépésnek nevezte az újranyitást.Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke a múlt héten úgy fogalmazott: viszonylag alacsony szinten tárgyalják, hogy az Egyesült Államok ismét telepítene katonákat Ukrajnába a kijevi nagykövetségének védelme érdekében. 

Az amerikai erők bármilyen újbóli visszatelepítése Ukrajnába elnöki döntést igényelne – tette hozzá a tábornok.
A Wall Street Journal című amerikai napilap beszámolója szerint az Egyesült Államok tisztviselői próbálják úgy megoldani az újranyitott kijevi nagykövetség védelmének biztosítását, hogy Oroszország ne érezze azt, hogy fokozzák az amerikai katonai jelenlétet.

Ukrán szeparatisták: Akár halálbüntetéssel is sújthatják az Azov-ezred tagjait

A Ria Novosztyi orosz hírügynökségnek nyilatkozva Jurij Szirovatko kijelentette, hogy a Moszkva által neonácinak nevezett Azov ezred terrorszervezet, tagjaira, az általuk elkövetett bűncselekmények miatt a legsúlyosabb büntetés szabható ki: a halálbüntetés.Mint mondta, a hadifoglyok a Donyecki Népköztársaság területén vannak, köztük a mariupoli Azovsztal acélművekben elfogott 2300 harcos is.
Szirovatko hangsúlyozta, hogy az Azov ezredet terrorszervezetnek tekintik, és tagjai ellen büntetőeljárást indítanak.A kijevi vezetés ismételten felajánlotta, hogy az Azovsztalban fogságba esetteket kicserélnék orosz hadifoglyokra. Moszkva ugyanakkor leszögezte, hogy az ukrán harcosokat bíróság elé állítják.
Szombaton Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök is az Azovsztalban elfogottak szabadon engedését követelte Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott telefonbeszélgetése során.

Borítókép: ukrán katonák átvizsgálnak egy orosz MT-LB kétéltű páncélozott vontatót a kelet-ukrajnai Harkiv megyében (Fotó: MTI/AP/Bernat Armangue)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.