Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet
Bridget Brink hétfőn a Twitteren közzétett üzenetben jelentette be, hogy az Egyesült Államok kijevi nagykövetségén tartózkodik. A diplomáciai feladatokat ellátó politikus hozzátette: megtiszteltetés számára, hogy csatlakozhat a csapathoz, amely Ukrajnában teljesít feladatot. Megjegyezte, hogy felkereste az ukrán külügyminisztériumot, hogy átadja megbízólevelét.
Elsődleges feladatunk, hogy segítsünk Ukrajnának megvédeni magát – írta.
Az Egyesült Államok utolsó ukrajnai nagykövete Marie Jovanovics volt, akit Donald Trump akkori amerikai elnök 2019-ben menesztett pozíciójából. Jovanovics később kulcsszereplővé vált Trump első alkotmányos felelősségre vonási eljárása (impeachement) során. Az Ukrajna elleni orosz háború kezdete előtt az Egyesült Államok kijevi nagykövetségét Kristina Kvien ügyvivő vezette.
Brinket – akit Biden áprilisban jelölt a posztra – az amerikai törvényhozás egyhangú szavazással erősítette meg pozíciójában. Az amerikai külügyminisztérium karrierdiplomatája 2019-ben, még Trump elnöksége idején lett nagykövet Pozsonyban. Ezt megelőzően – 2015 és 2018 között – a külügyi tárca európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára volt. 2014 és 2015 között pedig Taskentben volt diplomata.
Az Egyesült Államok februárban függesztette fel kijevi nagykövetségének működését, miután Oroszország átfogó támadása elkezdődött. A feladataik ellátását kezdetben Kijevből az ország nyugati részén található Lvivbe (Lemberg) helyezték át, majd Lengyelországba költöztették a nagykövetséget. A hónap elején több amerikai diplomata érkezett Kijevbe, ami már annak a jele volt, hogy az Egyesült Államok arra készül, újraindítja az ukrán fővárosban található nagykövetsége működését.
Washington két hete újra is indította – egyelőre korlátozott szinten – nagykövetsége működését Kijevben. Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere – miután május 18-án felvonták az amerikai zászlót a nagykövetségen – jelentős lépésnek nevezte az újranyitást.Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke a múlt héten úgy fogalmazott: viszonylag alacsony szinten tárgyalják, hogy az Egyesült Államok ismét telepítene katonákat Ukrajnába a kijevi nagykövetségének védelme érdekében.
Az amerikai erők bármilyen újbóli visszatelepítése Ukrajnába elnöki döntést igényelne – tette hozzá a tábornok.
A Wall Street Journal című amerikai napilap beszámolója szerint az Egyesült Államok tisztviselői próbálják úgy megoldani az újranyitott kijevi nagykövetség védelmének biztosítását, hogy Oroszország ne érezze azt, hogy fokozzák az amerikai katonai jelenlétet.
A Ria Novosztyi orosz hírügynökségnek nyilatkozva Jurij Szirovatko kijelentette, hogy a Moszkva által neonácinak nevezett Azov ezred terrorszervezet, tagjaira, az általuk elkövetett bűncselekmények miatt a legsúlyosabb büntetés szabható ki: a halálbüntetés.Mint mondta, a hadifoglyok a Donyecki Népköztársaság területén vannak, köztük a mariupoli Azovsztal acélművekben elfogott 2300 harcos is.
Szirovatko hangsúlyozta, hogy az Azov ezredet terrorszervezetnek tekintik, és tagjai ellen büntetőeljárást indítanak.A kijevi vezetés ismételten felajánlotta, hogy az Azovsztalban fogságba esetteket kicserélnék orosz hadifoglyokra. Moszkva ugyanakkor leszögezte, hogy az ukrán harcosokat bíróság elé állítják.
Szombaton Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök is az Azovsztalban elfogottak szabadon engedését követelte Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott telefonbeszélgetése során.
Borítókép: ukrán katonák átvizsgálnak egy orosz MT-LB kétéltű páncélozott vontatót a kelet-ukrajnai Harkiv megyében (Fotó: MTI/AP/Bernat Armangue)
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
A paródia-rendszerváltás Cipollája igazi rendszerváltókat lökött gyűlöletszektája elé.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Orosz–ukrán háború
