Az eddigi oroszbarát ukrán ortodox egyház függetlenedik Moszkvától

Egyházszakadás lehet az ukrajnai háború újabb következménye: az ukrán ortodox egyház Moszkvához hű maradt „szárnyának” szinódusa határozatban mondta ki, elítélik a harcokat és függetlennek tekintik magukat Kirill pátriárkától, az orosz ortodox egyház vezetőjétől. Minden jel arra mutat, nem csupán szimbolikus döntésről, hanem valódi függetlenedésről van szó. Szakértők már úgy beszéltek a lépésről, mint hatalmas csapásról Vlagyimir Putyin orosz elnök számára.

Russia Patriarchal Worship Fotó: MAKSIM BLINOV

Az ukrán ortodox egyház a Szovjetunió felbomlása és Ukrajna 1991-es függetlenedésekor nyerte el saját függetlenségét az orosz anyaegyháztól, ezt azonban évtizedeken keresztül nem ültették át a gyakorlatba. Az ukrán egyháznak tehát a kezdetektől fogva két része volt: a különböző egyházközösségek egy szuverén és egy oroszbarát szárnyhoz tartoztak, utóbbiak Kirill pátriárkát tekintették vezetőjüknek.

Ukrajna ellen február 24-én indultak meg az orosz csapatok, azóta egyre több egyházközösség fejezte ki elégedetlenségét Kirill pátriárkával kapcsolatban, amiért támogatja a háborút.

Hogy csupán egy szimbolikus döntésről vagy valódi függetlenedésről van szó az ukrán ortodoxok esetében, azt egyelőre nem tudni. Szakértők ugyanakkor már arról beszélnek, a lépés hatalmas csapás Vlagyimir Putyin orosz elnök számára. Rebekah Koffler hírszerzési szakértő, az amerikai Védelmi Hírszerző Ügynökség egykori tisztje szerint Moszkva az egész orosz világot – beleértve Ukrajnát és más posztszovjet országokat – egyesíteni akarja, ehhez eszközként pedig az ortodox vallást használnák fel.

– Amint az egyház szétválik, a koncepció elveszíti vallási vonalát

– hangsúlyozta Koffler.

Orosz tüzérségi támadásban megrongálódott templom a kelet-ukrajnai Harkivban 2022. március 27-én Fotó: MTI/AP/Felipe Dana 

A hírszerzési szakértő úgy véli, hogy az ortodox egyházon belüli megosztottság „lyukat üt Putyin narratíváján”, miszerint az oroszok és az ukránok szellemileg és etnikailag is egy nép, „ezért Ukrajnának nem szabad külön országként léteznie”. Koffler szerint a Moszkva ellen forduló egyházi vezetők azonban nem fognak csatlakozni az ukrán ortodox egyházhoz. Hozzátette: egyes közösségek vezetői feltehetőleg Kirill pátriárkától sem fognak elfordulni.

– Néhány pap hű maradhat Moszkvához a túlélés érdekében. Ők arra az esetre készülnek, ha Putyinnak sikerült megszereznie a Donyec-medence feletti ellenőrzést és létrehoznia Novorossziját (Új-Oroszországot)

– vázolta fel az egykori hírszerző tiszt.

Sorra pusztítják a kulturális épületeket. Az orosz erők összesen körülbelül 133 vallási épületet, azaz ortodox, valamint katolikus templomokat, protestáns imaházakat, mecseteket és zsinagógákat rongáltak vagy semmisítettek meg teljesen Ukrajnában. Az épületek közül 49-et történelmi, építészeti vagy városi műemlékként tartanak nyilván. A háborús országban az orosz katonák mintegy 42 történelmi személyiségnek állított emlékművet romboltak le, illetve több mint száz múzeumot, művelődési házat, színházat és könyvtárat rongáltak meg. A kulturális örökség elpusztítása az 1954-es hágai egyezmény értelmében háborús bűnnek számít. Május 27-ig körülbelül 367, oroszok által a kulturális örökségek ellen elkövetett bűncselekményt dokumentáltak a hatóságok. A kulturális minisztérium tájékoztatása szerint folyamatosan érkeznek a jelentések az elkövetett bűncselekményekről – írta meg a KISZó kárpátaljai hetilap. 

Borítókép: Kirill pátriárka Moszkvában (Fotó: AFP/Szputnyik/Maksim Blinov)