Jogállamisági vita: 160 millió euróval tartozik Varsó

Már 160 millió euróra rúg az az összeg, amelyet Lengyelországnak az EU-nak kellene fizetnie egy tavaly hozott bírósági ítélet miatt. Varsó szerint Brüsszel valójában nem jogállamisági, hanem politikai célokból támad, miközben Lengyelország az EU-tól követel pénzt az ukrán menekültek ellátásáért.

Chelm, 2022. április 27. Ágyak az ukrajnai menekültek számára létesített segélyszálláson a délkelet-lengyelországi Chelmben 2022. április 26-án. A lengyel határõrség jelentése szerint az Ukrajna ellen február 24-én indított katonai mûvelet kezdete óta megközelítõen 2,96 millió ember lépte át a lengyel-ukrán határt. MTI/EPA-PAP/Wojtek Jargilo Fotó: Wojtek Jargilo

A lengyelek 34 százaléka támogatja Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter javaslatát, miszerint Varsónak mindaddig fel kellene függesztenie az uniós költségvetéshez való hozzájárulását, amíg az EU nem finanszírozza a Lengyelországba érkezett ukrán menekültek ellátását. Az Euractiv hírportál beszámolója szerint a Rzeczpospolita napilap által megrendelt felmérésben a megkérdezettek 37 százaléka utasította el a felvetést, vagyis szinte egyenlő arányban oszlik meg a támogatók és az ellenzők aránya.

Zbigniew Ziobro és az általa vezetett Szolidáris Lengyelország a konzervatív kormánykoalíciónak azon tagja, amely a legvehemensebben támadja az Európai Uniót.

Ez különösen a Brüsszel és Varsó közötti jogállamisági vitákban nyilvánul meg. Az uniós intézmények leginkább a lengyel bírói kinevezések gyakorlatát kifogásolják, ami miatt az Európai Bíróság tavaly októberben napi egymillió eurós pénzbüntetést rótt ki Lengyelországra.

Az Európai Bizottság éppen ma közölte, hogy már 160 millió euróra nőtt Lengyelország tartozása.

Varsó és Brüsszel között tavaly még inkább kiéleződött a feszültség, amikor a lengyel alkotmánybíróság úgy határozott: a lengyel törvénykezés bizonyos esetekben elsőbbséget élvez az uniós jog felett. Zbigniew Ziobro szerint az uniós szervek jogi agressziójának célja az, hogy Lengyelországot gyarmati országként kezeljék.

Az igazságügyi miniszter a legújabb uniós jogállamisági eljárást is bírálta, amelyet nemrég Magyarországgal szemben indított el az Európai Bizottság.

Az uniós pénzek felügyeletét szolgáló jogállamisági mechanizmus akkor indítható el, ha egy tagállam intézkedései az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértik.

Nem tudok pozitív fejleményekről beszámolni a jogállamiság helyzetével kapcsolatban sem Magyarország, sem Lengyelország esetében

 – ismételte meg a korábbi vádakat Didier Reynders, az EU igazságügyi biztosa, aki kedden az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén szólalt fel, a jogállamiság magyarországi és lengyelországi helyzetéről folytatott vitán. A balliberális többségű EP a csütörtöki ülésén minden bizonnyal újra egy Magyarországot és Lengyelországot elítélő határozatot fog elfogadni.

Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyért felelős tagja az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2022. május 3-án. Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand

 – Azok az országok, ahol nemzeti konzervatív kormány van, soha nem lehetnek jó tanulók – mondta az uniós bírálatokkal kapcsolatban április közepén Varga Judit igazságügyi miniszter.

A jogállamisági vitákat ráadásul nem az EU egészét gazdaságilag sújtó ukrajnai háború kellős közepén kellene lefolytatni – ezt Petr Fiala cseh miniszterelnök mondta a napokban.

A biztonság kérdéseire kellene összpontosítani, arra, hogy egyáltalán megtarthassuk a szabadságot, a függetlenséget és a jólétet úgy Európában, mint az Európai Unióban. A jogállamiság kérdését nyugodtabb időkre kell hagyni

 – mondta Fiala, amikor a múlt héten Varsóba látogatott.

Lengyelország több mint hárommillió menekültet fogadott be Ukrajnából, fegyvereket is szállított a bajba jutott szomszédos országnak, s az orosz energiaimportról való teljes uniós leválást szorgalmazza – ezzel a hozzáállásával nemcsak illeszkedve, de túl is teljesítve a nyugati elvárásokat. Mateusz Morawiecki miniszterelnök ennek megfelelően a múlt héten kijelentette: Lengyelország pótlólagos európai uniós forrásokat kért a menekültek elhelyezésének finanszírozásához.

Lengyelországnak pénzre van szüksége, hogy ezt az erőfeszítést finanszírozza, de az EU eddig egy fillért sem fizetett a menekültek ellátására

 – tette hozzá. A kormányfő ugyanakkor nem támogatja igazságügyi minisztere radikális javaslatát az uniós befizetések felfüggesztésére vonatkozóan. – Az Európai Bizottság másnap leállítaná a kifizetéseket – utalt arra, hogy Lengyelország nettó haszonélvezője az uniós költségvetésnek.

Borítókép: Ágyak az ukrajnai menekültek számára létesített segélyszálláson a délkelet-lengyelországi Chelmben 2022. április 26-án (Fotó: MTI/EPA-PAP/Wojtek Jargilo)