Október elejére írták ki a boszniai parlamenti és elnökválasztást

Még nem tudni, hogy miből finanszírozzák a voksolást, hiszen az idei költségvetést még el sem fogadták.

Magyar Nemzet
Forrás: MTI2022. 05. 04. 14:47
null
Banja Luka, 2021. november 6. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnököt (j) fogadja Milorad Dodik, a Bosznia-Hercegovina háromtagú elnökségének szerb tagja (b) Banja Lukában 2021. november 6-án. A magyar kormányfő munkaebéden fog tárgyalást folytatni Milorad Dodikkal. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Október 2-án tartják a boszniai parlamenti és elnökválasztást – közölte az ország választási bizottsága szerdán. A választást annak ellenére meg kell tartani, hogy az ország vezetésének az utóbbi négy évben sem sikerült végrehajtania a szükséges választási reformot, és még azt sem lehet tudni, milyen forrásból finanszírozzák az országos voksolást, hiszen a 2022-es költségvetést még el sem fogadták a belpolitikai ellentétek miatt, illetve azért, mert a boszniai szerbek akadályozzák a központi szervek működését. A központi választási bizottság tájékoztatása szerint a választások kiírását követően a voksolás finanszírozását 15 napon belül biztosítani kell, ellenkező esetben büntetőjogi eljárás indulhat a kormány vagy egyes politikusok ellen.

Október első vasárnapján a boszniai választópolgárok a háromtagú államelnökség szerb, bosnyák és horvát tagját, a szövetségi parlament képviselőit, illetve az országrészek parlamentjeinek képviselőit választják meg.

A választási reformokról már a négy évvel ezelőtti voksolás alkalmával is vita folyt, a horvát nemzeti közösség által kért változtatásokat azonban azóta sem hajtották végre. A horvátok szerint a hatályos választási törvény diszkriminatív, és nem biztosítja a mandátumok igazságos elosztását. Jelenleg például a kantonok a lakosság nemzeti összetételétől függetlenül egy bosnyák, egy horvát és egy szerb jelöltet delegálhatnak a parlamentbe. Az 1992–1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni szerződés két részre osztotta Bosznia-Hercegovinát, a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, illetve a többségében bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. Mindkét országrésznek külön parlamentje és kormánya van, de képviselőket delegálnak a szövetségi törvényhozásba is, illetve részt vesznek a szövetségi kormány működésében. A daytoni szerződésben minden döntéshez szükség van a három államalkotó népcsoport – a bosnyákok, a horvátok és a szerbek – beleegyezésére, ami gyakran gátolja a hatékony munkavégzést és a reformok megvalósítását.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnököt (j) fogadja Milorad Dodik, a Bosznia-Hercegovina háromtagú elnökségének szerb tagja (b) Banja Lukában 2021. november 6-án (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.