Összeállt a Macron elleni baloldali koalíció

A zöldeket, a kommunistákat, az euroszkeptikusokat és a szocialistákat is magában foglaló tömörülés élén álló Jean-Luc Mélenchon magának akarja a miniszterelnöki széket.

Párizs, 2022. április 11. Jean-Luc Mélenchon radikális baloldali elnökjelölt, az Engedetlen Franciaország mozgalom alapítója támogatóhoz beszél a francia elnökválasztás elsõ fordulójának estéjén Párizsban 2022. április 10-én. Az elsõ fordulóban leadott szavazatok 97 százalékos feldolgozottsága mellett Emmanuel Macron elnök a szavazatok 27,6 százalékát szerezte meg, Marine Le Pen, a francia ellenzéki Nemzeti Tömörülés párt vezetõje és elnökjelöltje a voksok 23,41 százalékát tudhatja magáénak. Mélenchon a harmadik helyen végzett 21,95 százalékkal. MTI/AP/Michel Spingler Fotó: Michel Spingler

Húsz év után először fogott össze a francia baloldal, hogy erejüket és támogatóikat egyesítve szálljanak harcba a júniusban esedékes kétfordulós nemzetgyűlési választásokon, amelyen a parlament alsóházának 577 képviselőjét választják újra a franciák. A frissen újraválasztott Emmanuel Macron szempontjából nagy a tétje a voksolásnak, hiszen pártja, a Köztársaság Lendületben! (LREM) választásokon való szereplése döntő jelentőségű abból a szempontból, hogy az elnök rendelkezik-e majd a következő öt évben kellő támogatással a nemzetgyűlésben ahhoz, hogy végrehajtsa gazdasági és társadalmi reformígéreteit. 

Az elnökválasztás első fordulójában harmadik helyre befutó Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország vezetője azonban mindent megtesz annak érdekében, hogy megszerezze magának a miniszterelnöki széket, és ehhez azt is sikerült elérnie, hogy létrejöjjön egy választási szövetség euroszkeptikus pártja, a zöldek (EELV), a kommmunisták és a francia belpolitikát a konzervatívokkal felváltva évtizedekig uraló, mára azonban teljesen legyengült Szocialista Párt között. 

A francia baloldal hirtelen egyesülésének ráadásul Mélenchon annyira központi figurája, hogy az összefogást is áthatja az általa képviselt euroszkepticizmus. A mérsékeltebb szocialistáknak és a zöldeknek egyebek mellett a szövetség azt ígéri, hogy „nem engedelmeskedik” vagy „ideiglenesen kilép” az EU költségvetési és gazdasági szabályai alól.

A brüsszeli Politico elemzése szerint az Új Népi Szociális és Ökológiai Uniónak van esélye arra, hogy nagy számú mandátumtömböt nyerjen június 12-én és 19-én, ahhoz azonban szinte biztosan nem tud elég szavazatot szerezni, hogy Macront Mélenchon miniszterelnökké való kinevezésére kényszerítse. Chloe Morin francia politikai író a Le Figaro című francia jobboldali lapnak adott interjújában Mélenchont pártja „legnagyobb fegyverének és legnagyobb hátrányának” nevezte:

 a szakértő szerint a francia baloldal vezetője bár briliáns szónok és okos taktikus, de olyan ember, aki inkább megosztja mint egyesíti a nemzetet. 

Morin előrejelzése szerint tehát még ha az új baloldali szövetség jól is teljesít az első fordulóban, akkor sincs esélyük áttörő győzelemre, a második fordulóban ugyanis egy Mélenchon-ellenes front alakulhat ki. 

Ezt támasztja alá a Harris Interactive közvélemény-kutató e héten publikált elemzése is, amely rávilágít: az áprilisi elnökválasztás második fordulójában sok baloldali szavazó támogatta Macront pusztán azért, hogy távol tartsa Marine Le Pent, a Nemzeti Tömörülés elnökét az államfői széktől. Ugyanez a hatás érvényesülhet a nemzetgyűlési választásokon, ahol – a kutatóintézet várakozásai szerint – Macron centrista pártja tud majd profitálni abból, hogy a jobboldal és a balközép egy része a radikálisnak tartott Mélenchon legyőzése érdekében a taktikai szavazás mellett dönt, s inkább az újraválasztott államfő centrista pártját támogatja.

Elemzők szerint egyébként arra kevés az esély, hogy bármelyik blokk megszerezze a mandátumok abszolút többségét, a kétfordulós rendszer azonban lehetővé teszi, hogy egy párt vagy egy pártszövetség a szavazatok 50 százalékánál is jóval kevesebb begyűjtésével is országosan nagy többséget tudjon maga mögött. Le Pen Nemzeti Tömörülése ugyanakkor nem hajlandó szövetségre lépni a jobboldali publicistából elnökjelöltté váló Eric Zemmourral, illetve pártjával, és az elnökválasztáson leszerepelő jobbközép Republikánusok is külön tömböt alkotnak, így a baloldal előnyt kovácsolhat az összefogásból.

A francia alkotmányos rendszerben a végrehajtói hatalom megoszlik az elnök és a miniszterelnök között, a legelőnyösebb tehát az, ha ugyanaz a párt, illetve tömörülés adja az államfőt és a kormányfőt is. Amennyiben azonban a nemzetgyűlési választásokon Macron ellenzéke győz, úgy kénytelen lenne az ellenzékből választani miniszterelnököt, ez pedig jelentősen meggyengítené a hatalmát.

Borítókép: Jean-Luc Mélenchon radikális baloldali elnökjelölt, az Engedetlen Franciaország mozgalom alapítója támogatóihoz beszél a francia elnökválasztás első fordulójának estéjén Párizsban, 2022. április 10-én (Forrás: MTI/AP/Michel Spingler)