Nem úgy, mint Mali, ahol kísértetiesen hasonló forgatókönyv játszódott le, csak éppen fordított végeredménnyel. Ott a katonai junta 2021-ben eltávolította a franciabarátsággal vádolt átmeneti elnököt, majd távozásra szólította fel a francia erőket, aminek Emmanuel Macron engedett is. A szembenállás legutóbbi epizódjaként Mali bejelentette, hogy
kilép a G5 Száhel regionális együttműködésből, miután annak másik négy tagja – Csád, Mauritánia, Burkina Faso és Niger – nem fogadta el az ország soros elnökségét.
A lépés a nagyjából ötezer fős, közösen felállított terrorellenes erőket is érinti.
De ez a franciaellenes hullám szinte az egész egykori gyarmatbirodalmon végigsöpör. Múlt szeptemberben Guineában, majd idén januárban Burkina Fasóban is puccsal távolították el hatalomból az elnököt.
Franciaország csak kifosztja Burkina Fasót, és felfegyverzi azokat a terroristákat, akikkel a katonáink a frontvonalon harcolnak
– fakadt ki az új katonai vezetés.
A csádihoz hasonló tüntetéseken francia üzletekre támadtak korábban például Szenegálban is, Nigerben pedig a francia katonák két emberrel végeztek, mikor a konvojukra támadt a feldühödött tömeg.
Franciaország befolyásvesztése a térségben annyiból riasztó, hogy szakértők is egyetértenek,
már a Száhel-övezet a terrorizmus új gócpontja.
Márpedig az jól látszik, hogy ha a franciáknak nincs étvágya – és képessége – rendet tenni, akkor senkinek nem lesz, ami tovább erősítheti a terror- és migrációs fenyegetést.
Megnyerhetetlen hát a háború? Attól tartok, a jövőben sem várható javulás. Ezt bizonyítja, hogy az amerikai haderő Afrikai Stratégiai Parancsnokságának jelentésében eddig az volt a célkitűzése, hogy a Száhel-övezetben megsemmisítsék a dzsihadista csoportokat, ezt most átváltoztatták feltartóztatásra
– festett borús képet lapunknak korábban Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!