Megállítani, visszaszorítani, helyreállítani – ezt a három fázist jelölte meg Volodimir Zelenszkij Ukrajna céljaiként.
- Az ukrán elnök szerint az első lépés az orosz előrenyomulás megállítása, ami az olvasatában már meg is történt.
- A második szakasz a támadók visszaszorítása a háború kirobbanását megelőző határokhoz.
- A végső cél pedig Ukrajna területi integritásának teljes helyreállítása.
Azt is leszögezte, hogy nem hajlandó belemenni olyan békefeltételekbe, amelyek alapján orosz katonák maradhatnak ukrán területeken. Korábban többször egyértelművé tette, hogy egyetlen négyzetcentimétert sem hajlandó feladni, legyen szó akár a keleti országrészekről.
Sőt, most hozzátette, hogy ez alól „az átmenetileg megszállt Krím félsziget” sem kivétel, nem mondtak le a 2014-ben elveszített területek visszaszerzéséről.
Az ugyanakkor nem világos, hogy az ukrán elnök hogyan képzeli terveinek megvalósítását. Az orosz offenzíva ugyan már keletre, a Donbasz ellen összpontosul, ám ha le is lassult, azért biztosan halad. Azt maga az ukrán vezetés ismerte el, hogy a déli kikötőváros, Mariupol felszabadítására sincs meg a szükséges nehézfegyverzetük. Akkor felmerül a kérdés, az ukránok mégis hogyan lendülnének ellentámadásba, és foglalnák vissza az orosz kézre került területeket?
Ha katonai erővel nem is, még a diplomácia működhetne. Csakhogy nem úgy néz ki, hogy Moszkva erre bármiféle hajlandóságot mutatna. Amikor korábban a béketárgyalásokon felmerült feltételként, hogy a következő években rendezzék a Krím félsziget státuszát, az oroszok értetlenkedve jelentették ki:
a Krím Oroszország része, nem alku tárgya.
Hogy pontosan mik Moszkva stratégiai szándékai, arról egyelőre csak találgatni lehet. A Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok függetlenségének elismerésekor az oroszok azt is egyértelművé tették, hogy döntésük a szakadárok alkotmányban szereplő területeire, tehát a teljes megyékre vonatkozik. Ezeknek egy jelentős részét máris elfoglalták, egyúttal sikeresen összekötötték a déli országrésszel, összefüggő területet alkotva. Közben a vízellátáshoz is nélkülözhetetlen szárazföldi folyosót biztosítottak a Krímnek, továbbá elvágták Ukrajna tengeri összeköttetését az Azovi-tengerre. Nem világos, hogy ezeket az eredményeiket milyen megfontolásból adnák fel?
Amerikai titkosszolgálati jelentések szerint éppen ellenkezőleg, Oroszország arra készül, hogy május közepén – vagy ha a harcok lassabban haladnak, csak később – népszavazást rendezzen a szakadár területeken a csatlakozásról. A donyeckin és luhanszkin kívül állítólag délen, Herszon központtal egy harmadik „népköztársaságot” is létrehoznának, ennek előkészítése már javában zajlik. Amennyiben a meghódított területek csatlakoznak Oroszországhoz, sorsuk megpecsételődött. Ez viszont nagyon nehéz helyzetbe hozná az ukrán vezetést, és ellehetetlenítené a békemegállapodást.
Borítókép: Az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság miliciájának egyik tankja áll egy súlyosan megrongálódott lakóépület elõtt az orosz erõk ellenõrzése alatt álló délkelet-ukrajnai Mariupolban 2022. május 4-én. (Fotó: MTI/AP/Alexei Alexandrov)
Orosz–ukrán háború
