A svéd városokat uraló bűnbandák szinte kizárólag migránsokból állnak

Ezt állítja Amir Rostami vezető kriminológus és professzor, aki rendőrségi adatokra alapozta megállapításait. A migránsbandákkal kapcsolatban a kriminológus kiemelte: az üzlet családon belül öröklődik, ugyanis az apák és más rokonok megtanítják a fiatal férfiakat bűncselekmények elkövetésére – idézi a Samnytt svéd hírportált a Híradó.hu.

Padborg, 2015. szeptember 9. Fõként Szíriából és Irakból érkezõ migránsok a dániai Padborg melletti E45-ös autóúton 2015. szeptember 9-én, miután elhagyták a számukra biztosított ideiglenes szállást, hogy Svédországba menjenek. (MTI/EPA/Claus Fisker) Fotó: CLAUS FISKER

Amir Rostami példaként tekint magára, ugyanis ő sikeresen egy másik életet választott. A kriminológus Iránban született, családjával bevándorlóként érkezett Svédországba. Göteborg Frölunda kerületében nőtt fel, amely mára már „érzékeny területnek” számít, mivel sok bevándorló él a területen. Elmondása szerint nevelkedése során számos lehetősége volt arra, hogy bűnözővé váljon, de ahelyett, hogy ezt az utat választotta volna, inkább a tanulás felé fordult.

A migránsbandákkal kapcsolatban a kriminológus kiemelte: az üzlet családon belül öröklődik. Rostami szerint az apák és más rokonok megtanítják a fiatal férfiakat bűncselekmények elkövetésére. A társadalom számára szinte lehetetlen feladat ezeket az egyéneket bűnözésmentes életmódra nevelni, ami sokkal több erőforrást igényel, mint amennyi rendelkezésre áll, vagy észszerűen beosztható a feladatra – olvasható a Híradó.hu-n.

A rendőrség becslése szerint az úgynevezett „érzékeny területeken” a bandabűnözésben aktívan részt vevő személyek száma meghaladja az ötezer főt, akik közül közel ezren Göteborgban élnek. A svéd hatóság szerint szinte minden regisztrált bűnöző bevándorlói hátterű.

Becslések azt mutatják, hogy egy bűnöző aktív időszaka körülbelül 15 évet ölel fel, amely alatt minden egyes bevándorló bűnöző átlagosan 25 millió koronába (megközelítőleg 925 millió forintba) kerül a svéd adófizetőknek. Ez összesen 125 milliárd svéd korona (megközelítőleg 46 250 milliárd forint) pénzügyi terhet jelent a társadalom számára. Számításba kell venni a társadalomnak fizetett adók elmaradását is, amelyhez ezek az emberek akkor járultak volna hozzá, ha a bűnözés helyett a tisztességes életet választják – tette hozzá a hírportál.

Rostami és a rendőrség adatai szerint a Svédországban elítélt bandavezérek mindegyike első vagy második generációs migráns, tizenketten közülük még mindig a börtönbüntetésüket töltik, egyikük pedig szökésben van és bujkál.

Az eredeti cikk ITT érhető el.

Borítókép: főként Szíriából és Irakból érkező migránsok a dániai Padborg melletti E45-ös autóúton 2015. szeptember 9-én, miután elhagyták a számukra biztosított ideiglenes szállást, hogy Svédországba menjenek (MTI/EPA/Claus Fisker)