Elutasítják a NATO-csatlakozást a svájciak és az osztrákok

Egy felmérés szerint mindkét ország lakossága a semlegesség politikáját választja.

Magyar Nemzet
Forrás: MTI2022. 06. 02. 12:20
Bécs, 2022. január 21. Védõmaszkos járókelõk a bécsi Szent István-székesegyház, a Staphansdom elõtt 2022. január 21-én. Az osztrák parlament az elõzõ nap fogadott el egy törvényt, amely kötelezõvé teszi a koronavírus elleni oltást az ország minden, 18 éven felüli lakosának számára. MTI/EPA/Alex Halada Fotó: Alex Halada
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az európai biztonságpolitika átrendeződése ellenére az osztrákok és a svájciak kitartanak a semlegesség mellett – derült ki az osztrák és a svájci Gallup Intézet együttműködésével készített közvélemény-kutatásból. A felmérésben résztvevők 71 százaléka vélte úgy, hogy biztonsági szempontból jobb, ha országuk semleges marad. A megkérdezettek kisebbsége – Ausztriában 16, míg Svájcban 14 százaléka – mondta csak azt, hogy támogatja országa NATO-csatlakozását. A semlegességet mindkét országban az 50 év feletti korosztály támogatja a legnagyobb arányban.

A ragaszkodás a semlegességhez részben azzal magyarázható, hogy az mindkét ország nemzeti identitásának sarokköve, és úgy tekintenek rá, mint hozzájárulásra a biztonságos és stabil Európához

– mondta Andrea Fronaschütz, az osztrák Gallup Intézet vezetője csütörtöki nyilatkozatában.

Az osztrákok 86 és a svájciak 88 százaléka gondolja úgy, hogy a semlegesség országuk identitásának része; 73, illetve 76 százalékuk szerint pedig hozzájárul Európa biztonságához és stabilitásához. Svájcban valamivel többen vélik úgy, hogy a semlegesség szerepet játszik a világbéke fenntartásában Ezt Svájcban 64 százalék, Ausztriában 58 százalék gondolja így. Mind az osztrákok, mind a svájciak szerint a semlegesség fogalma egy sor nem katonai jellegű tevékenységet is tartalmaz. Mindkét országban a megkérdezettek háromnegyede gondolja úgy, hogy a semlegesség összeegyeztethető a részvétellel fegyvertelen békemissziókban. Ausztriában a lakosság 76 százaléka, Svájcban pedig 67 százaléka van azon a véleményen, hogy egy semleges ország egyértelműen állást foglalhat az agresszióval szemben a nemzetközi konfliktusokban.

A részvételt fegyveres békemissziókban a két ország lakossága vegyesen ítéli meg: az osztrákoknak és a svájciaknak is nagyjából a fele véli úgy, hogy az összeegyeztethető a semlegességgel. A háborús övezetekbe történő fegyverszállítást mindkét országban többen tartják összeegyeztethetetlennek a semlegességgel; Ausztriában 78 százalék, Svájcban pedig 69 százalék.

Mindkét országban csaknem a megkérdezettek négyötöde egyetért azzal, hogy semleges államként aktív békepolitikát kell folytatni, és közvetítőként kell fellépni a nemzetközi konfliktusokban.

Azzal a kijelentéssel, hogy az országnak katonailag képesnek kell lennie arra, hogy megvédje semlegességét a külföldről érkező támadásokkal szemben, az osztrákok 69 és a svájciak 73 százaléka ért egyet. Az osztrákok 78 százaléka és a svájciak 52 százaléka gondolja úgy, hogy országuk nem eléggé felkészült a külföldről érkező katonai támadásokkal szemben. Ausztriában a lakosság 49 százaléka, Svájcban pedig 38 százaléka szerint növelni kellene a védelmi kiadásokat.

Borítókép: járókelők a bécsi Szent István-székesegyház, a Stephansdom előtt. (Fotó: MTI/EPA/Alex Halada)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.