Elutasítják a NATO-csatlakozást a svájciak és az osztrákok

Egy felmérés szerint mindkét ország lakossága a semlegesség politikáját választja.

Bécs, 2022. január 21. Védõmaszkos járókelõk a bécsi Szent István-székesegyház, a Staphansdom elõtt 2022. január 21-én. Az osztrák parlament az elõzõ nap fogadott el egy törvényt, amely kötelezõvé teszi a koronavírus elleni oltást az ország minden, 18 éven felüli lakosának számára. MTI/EPA/Alex Halada Fotó: Alex Halada

A részvételt fegyveres békemissziókban a két ország lakossága vegyesen ítéli meg: az osztrákoknak és a svájciaknak is nagyjából a fele véli úgy, hogy az összeegyeztethető a semlegességgel. A háborús övezetekbe történő fegyverszállítást mindkét országban többen tartják összeegyeztethetetlennek a semlegességgel; Ausztriában 78 százalék, Svájcban pedig 69 százalék.

Mindkét országban csaknem a megkérdezettek négyötöde egyetért azzal, hogy semleges államként aktív békepolitikát kell folytatni, és közvetítőként kell fellépni a nemzetközi konfliktusokban.

Azzal a kijelentéssel, hogy az országnak katonailag képesnek kell lennie arra, hogy megvédje semlegességét a külföldről érkező támadásokkal szemben, az osztrákok 69 és a svájciak 73 százaléka ért egyet. Az osztrákok 78 százaléka és a svájciak 52 százaléka gondolja úgy, hogy országuk nem eléggé felkészült a külföldről érkező katonai támadásokkal szemben. Ausztriában a lakosság 49 százaléka, Svájcban pedig 38 százaléka szerint növelni kellene a védelmi kiadásokat.

Borítókép: járókelők a bécsi Szent István-székesegyház, a Stephansdom előtt. (Fotó: MTI/EPA/Alex Halada)