Kerítést bont a szlovén baloldal

Ausztriában jelezték: inkább szigorúbb határellenőrzésre lenne szükség.

2022. 06. 14. 5:52
Veliki Obrez, 2015. november 11. Szlovén katonák pengésdrótból épített kerítés mellett járõröznek a szlovén-horvát határon Veliki Obreznél 2015. november 11-én. A kerítést az illegális bevándorlók ellenõrizetlen belépésének megakadályozására szánják. (MTI/EPA/Antonio Bat) Fotó: Antonio Bat
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Önök semmit sem tanultak 2015 tapasztalataiból – reagált felháborodottan a szlovén ellenzék vezére, Janez Jansa volt miniszterelnök a két héttel ezelőtt hivatalba lépett baloldali szlovén kormány egyik legelső intézkedésére. Eszerint az év végéig lebontják az illegális bevándorlók feltartóztatására 2015-ben, a Horvátországgal közös határán felállított kerítést. A 135 kilométer pengés drótkerítést és 60 kilométer panelkerítést kamerákkal váltják fel, valamint drónokkal fogják felügyelni a területet.

A hárompárti baloldali koalíció szerint a kerítés embertelen és hatástalan, a migrációs politikában az emberi jogok teljes tiszteletben tartására törekednek majd.

Mindez annak tükrében ellentmondásos, hogy Szlovéniában az év első öt hónapjában 4333 határsértőt tartóztattak fel, 75 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. A legtöbb migráns Afganisztánból indult útnak. A bevándorlók főként Szerbián és Montenegrón keresztül érkeznek Boszniába, onnan Horvátországba, majd Szlovéniába folytatják útjukat, ahonnan Nyugat-Európába szeretnének eljutni. Az EU határ- és partvédelmi ügynöksége, a Frontex tegnapi jelentése szerint

idén január és május között ez az útvonal volt a legaktívabb az Európába irányuló illegális határátlépéseket tekintve: 40 675 esetben intézkedtek a hatóságok, ami 167 százalékos növekedést jelent a tavalyi azonos időszakhoz képest.

A súlyos helyzetet érzékelteti, hogy a múlt hétvégén 1513 határsértővel szemben intézkedtek a magyar határon a magyar rendőrök és katonák is.

A szlovén határkerítés lebontásáról osztrák kollégáját is tájékoztatta a múlt héten Bécsben Tanja Fajon, Szlovénia új külügyminisztere, biztosítva Alexander Schallenberget arról: a határzár nélkül is képesek lesznek rendet tartani az érintett határszakaszokon.

A bejelentés nem nyugtatta meg Ausztriát, amely továbbra is fenn kívánja tartani a határellenőrzést szlovéniai határán.

Schallenberg az ukrajnai háborúra és az illegális bevándorlók számának növekedésére hivatkozott. Ausztria és Szlovénia is tagja a schengeni övezetnek – szemben Horvátországgal –, de Ausztria a 2015-ös migrációs válságot követően ideiglenes határellenőrzést vezetett be egyes határszakaszain az illegális bevándorlás kezelésére, illetve a terrorizmusra hivatkozva. Gerhard Karner osztrák belügyminiszter az EU-belügyminiszterek múlt heti ülésén az Európai Unión belüli határellenőrzés újbóli bevezetésének megfontolását, az erős külső határok szükségességét, illetve a migránsok szűrése és regisztrálása megerősítésének fontosságát szorgalmazta. Mint fogalmazott: ellenzi annak hangoztatását, hogy Európa mindenkit befogad, az ugyanis rossz üzenetet hordoz és kedvez az embercsempészetnek. Hasonló véleményen van Branko Grims, a jobboldali ellenzéki Szlovén Demokrata Párt – Janez Jansa pártjának – parlamenti képviselője, aki elmondta:

a kerítés lebontásával az új baloldali kormány meghívólevelet küld az illegális bevándorlóknak.

Mindeközben Lengyelországban június végére ígérik annak a 186 kilométer hosszú acélkerítésnek a felépítését, amely a Belaruszból érkező illegális határátlépőket hivatott feltartóztatni.

 

Fal a lengyel-belarusz határon 2022. június 8-án. (Fotó: AFP/Wojtek RADWANSKI)

A mozgásérzékelőkkel és kamerákkal felszerelt, 5,5 méter magas akadályból eddig mintegy 130 kilométernyi épült fel. Míg az egész 2021-es évben a lengyel–belarusz határszakaszon 39 714 határsértési kísérlet történt, idén egyelőre 5535.

Bár Magyarországot számos bírálat érte 2015-ben, amiért a migrációs válság tetőfokán kerítést épített szerbiai határára, azóta számos európai ország épített hasonló műszaki zárat, vagy korszerűsítette, hosszabbította meg saját kerítését.

A fent említett határszakaszokon kívül kerítés áll vagy épül jelenleg a brit–francia (Calais-ban), az osztrák–szlovén, az osztrák–olasz, a szerb–északmacedón, az északmacedón–görög, a görög–török, a bolgár–török, a lett–belarusz, a litván–belarusz és az észt–orosz határon. Éppen a múlt héten jelentette be a finn kormány is, hogy Finnország új határkerítést tervez építeni Oroszországgal közös határának egyes szakaszain Oroszország ukrajnai hadműveletének nyomán.

 

Borítókép: Szlovén katonák pengésdrótból épített kerítés mellett járőröznek a szlovén-horvát határon Veliki Obreznél 2015. november 11-én. (Fotó: MTI/EPA/Antonio Bat)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.