A franciák többsége már nem érzi magát biztonságban a saját hazájában
Az Odoxa közvélemény-kutató intézet a franciaországi közbiztonságról kérdezte a franciákat. A kedden publikált eredmények szerint a franciák többsége, 59 százaléka már nem érzi magát biztonságban a hazájában, 68 százalékuk pedig nem bízik abban, hogy a francia kormány a közbiztonság terén eredményeket mutat majd fel. A legaktuálisabb kérdésben, a nyári vakációval kapcsolatban a franciák háromnegyede úgy nyilatkozott, hogy a közbiztonság jelentősen befolyásolja döntését a nyaralás helyszínének kiválasztásakor. A megkérdezettek csaknem fele fizikai agressziótól tart a veszélyes régiókban, 32 százalékuk zsebtolvajoktól, 31 százalékuk általános civilizálatlan magatartástól, egyharmaduk pedig a közlekedés közben elszenvedett bántalmazástól. A franciák 86 százaléka már csak a hegyekben érzi magát biztonságban, 85 százaléka a nagyvárosoktól távol eső vidékeken, 77 százaléka az északi, azaz hideg tengerpartokon. A nyaralók több mint fele szeretné, ha a francia készenléti rendőrség tagjai cirkálnának a strandokon, 66 százalékuk pedig örülne, ha rendőrségi drónok pásztáznák a strandokat. A fecskendővel elkövetett támadások már olyan gyakoriak az országban, hogy a franciák 89 százaléka támogatja a civil ruhás rendőrök jelenlétét a szórakozóhelyeken, 85 százalék örülne a kamerás megfigyelésnek, a szabadtéri rendezvényeket pedig 73 százalékuk figyeltetné drónokkal.
Két évvel a párizsi olimpia előtt a franciák 59 százalékának meggyőződése, hogy a kormány képtelen lesz biztosítani az ötkarikás játékok biztonságát. Ugyanilyen sötéten látják a 2023-as, párizsi rendezésű rögbi-világbajnokság helyzetét is.
Forrás: odoxa.fr , lefigaro.fr
A belga energetikai szakértő szerint a belgáknak már az állami ártámogatás sem fog segíteni
Damien Ernst, a Liege-i Egyetem professzora és energetikai szakértője kijelentette, hogy az energiaválság java még hátravan nemcsak Belgiumban, hanem egész Európában is. Ernst megerősítette, hogy Belgiumban a közeljövőben ugyan nem várhatók hatalmas áramszünetek, de a helyzet ettől még egyáltalán nem megnyugtató. Ennek oka pedig az, hogy a fosszilis energiahordozók általános hiánya, így a kereslet-kínálat egészséges arányának a felborulása miatt a keresletet mesterségesen szabályozó árak annyira elszabadultak, hogy a fizetésképtelenné váló belgák egyszerűen nem fognak tudni energiát – fűtőanyagot, elektromos áramot – fogyasztani. A koronavírus-járvány előtt a földgáz ára megawattóránként 16-18 euró között mozgott, napjainkban ugyanez már 130 euróba kerül. Azaz az áremelkedés mértéke már most 700 százalékos, és még nem érte el a tetőpontját.
Az állami ártámogatás jelentőségét firtató kérdésre a szakértő elmondta, hogy ha a piacon tíz banán kapató, de a fogyasztók tizenkettőt szeretnének megvásárolni, akkor az állam hiába támogatja az aranyáron elérhető tíz banán megvásárlását, a vásárlók a szubvencióval is csak tíz alig fellelhető banánon osztozkodhatnak. Ernst emlékeztetett, hogy előrejelzések szerint Németország gáztartalékai 2023 februárjára kiürülnek. Ezért Németország már nincs abban a helyzetben, hogy a klímáért aggódjon, ott a gazdasági összeomlás és a kezelhetetlen társadalmi feszültségek megelőzése a cél. Németország ezért döntött úgy – Hollandiához, Ausztriához és Franciaországhoz hasonlóan –, hogy újra beindítja a szén alapú villamosenergia-termelését, amellyel tíz atomreaktor teljesítményének megfelelő villamos energiához juthat.
Forrás: lalibre.be
