időjárás 14°C Jusztina 2022. szeptember 26.
logo

Már nem Berlin határozza meg az uniós irányvonalakat

Scheffer Joakim
2022.06.02. 06:04
Már nem Berlin határozza meg az uniós irányvonalakat

− Nincs szükségünk többé Németország védelmére − jelentette ki egy kelet-európai diplomata a Politico brüsszeli hírügynökségnek nyilatkozva. Hozzátette: a kelet-európai országok megerősödtek annyira, hogy a továbbiakban nincs szükségük Berlin útmutatására. Szakértők szerint a német befolyás csökkenéséhez nagyban hozzájárult az ukrajnai háború, valamint a frissen megválasztott hárompárti koalíciós kormány ezzel kapcsolatos bizonytalan politikája. Ez különösen igaz, ha figyelembe vesszük, hogy szinte mindegyik kelet-közép-európai ország viszonylag hamar kialakította − ki radikálisabb, ki mérsékeltebb − álláspontját a konfliktus tekintetében, s ahhoz azóta is tartja magát.

Ostpolitik helyett Lostpolitik?

Az „Ostpolitik”, azaz Németország keleti politikájának új irányzatát még az 1960-as évek végén Willy Brandt nyugatnémet kancellár hirdette meg annak érdekében, hogy a Szovjetunió kelet-európai tagköztársaságaival, s legfőképp Kelet-Németországgal normalizálja kapcsolatait. Szemben az országot a második világháború vége óta irányító kereszténydemokratákkal, a szocialista kancellár kompromisszumokon keresztül közeledett keleti szomszédjaihoz, így próbálva enyhíteni a hidegháború feszültségeit.

Ez a megközelítés azóta is meghatározza Németország Európa ezen régiójával folytatott viszonyát, erre a legjobb példa Angela Merkel korábbi kancellár hatalomban töltött tizenhat éve.

Kétségtelen, hogy ebben az időszakban Németország vezető szerepet töltött be az Európai Unió élén, Berlin határozta meg a szövetség főbb irányvonalait, noha az általa nagyban befolyásolt döntések hosszú távú követkeményei még ismeretlenek. Merkel kompromisszumos megközelítésének köszönhetően − a rengeteg válság és eltérő álláspontok ellenére − az esetek többségében sikerült olyan megállapodásokat tető alá hozniuk az uniós vezetőknek, amely mindenkinek megfelelt.

Németország jelenlegi befolyásvesztésének − amely főként az Európai Unió Tanácsában érhető nyomon − okaként diplomaták Olaf Scholz kancellár hiányosságait látják.

Scholz az igazi probléma

− fogalmazott egyikük a Politicónak. Hozzátette: Scholzból hiányzik a kompromisszumképesség, ezáltal pedig nincs senki, aki betöltse a Merkel által hagyott űrt, legalábbis német részről. A cikkben kiemelik, hogy a mostani, olajembargóról szóló megállapodás során sem Scholznak, sem pedig a szintén német Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek nem volt kulcsszerepe, ellentétben a tanács belga elnökével, Charles Michellel és összességében a francia tanács elnökségével.

Őszintén szólva Scholz képességei egy közepes európai hatalom irányítására elegendők

− vélekedett a cikkben idézett egyik uniós diplomata.

Francia esély?

Scholzcal ellentétben Emmanuel Macron francia államfő az utóbbi időben sokkal aktívabb politikát folytatott a kelet-európai régióban: az elmúlt időszakban több országba is ellátogatott, valamint akadnak olyan lényeges kérdések − ilyen például az atomenergia −, amelyben Párizs álláspontja egyezik a térség államaiéval. Ennek ellenére őt sem tartják igazán alkalmasnak arra, hogy az unió egyik vezető alakjává váljon, éppen a francia politikai rendszer sajátosságai miatt. A félelnöki köztársaságban az államfőnek olyan erős jogkörei vannak, amelyeknek köszönhetően kevés esetben kell kompromisszumokat kötnie, ez pedig az unióban elengedhetetlen.

Emellett Macronnak olyan elképzelései is vannak, amit a kelet-európai tagállamok nem néznének jó szemmel.

Ilyen például az „európai politikai közösség” létrehozása, amely sokak szerint távol tartaná például a felvételükre már hosszú évek óta váró nyugat-balkáni államokat az uniós tagságuk megszerzésétől.

Mindenesetre Franciaországnak aligha akad jobb lehetősége arra, hogy átvegye az unió kormánykerekét a jelenleg bizonytalan németektől, kérdés, hogy ezzel tud-e élni.

Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök (b) és Olaf Scholz német kancellár (Fotó: AFP/Emmanuel Contini)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.