Fő napirendi pont lesz Svédország és Finnország NATO-csatlakozása is, amelyet Törökország nem támogatott azonnal, mert szerinte az északi országok terroristacsoportokat támogatnak hazájukban. Ankara ugyanis terrorszervezetnek tekinti a Kurdisztáni Munkáspártot és annak minden militáns szárnyát. A három ország a NATO-csúcs előtt egyeztet, noha Stockholm már korábban jelezte, hogy a kurd pártot már maga is terrorszervezetnek tekinti. A finn külügyminiszter pedig korábban úgy fogalmazott, hogy az „ellentmondások elsimítását” várja a találkozótól.
NATO-csúcstalálkozó: Új idők, új fenyegetések
A ma kezdődő madridi NATO-csúcson a tagországok új stratégiai célokat emelnek, kiemelten foglalkoznak az orosz–ukrán háborúval, Kína terjeszkedésével, a szövetség bővítésével, de Afrika és a sarkvidék kérdésével is. A NATO legutóbbi stratégiai koncepcióját 2010-ben írták alá, de az új idők fenyegetései új reakciót követelnek meg.

A két északi ország csatlakozása a NATO új sarkvidék-stratégiája miatt is elengedhetetlen.
A globális felmelegedés következtében új hajózási útvonalak nyílnak, amelyek uralása stratégiai előnyt jelenthet. Az új tervben a NATO Kínával is foglalkozik majd, különösen Peking csendes-óceáni és afrikai terjeszkedésével kapcsolatban. Stephen J. Townsend, az Egyesült Államok afrikai parancsnokságának parancsnoka korábban arra figyelmeztetett, hogy Kína katonai haditengerészeti támaszpontot kíván építeni Afrika atlanti-óceáni partvidékén, valószínűleg az olajban gazdag Egyenlítői-Guineában. Kínának a kelet-afrikai Dzsibutiban már van ilyen katonai bázisa.
Mindemellett Spanyolország – brit, francia és olasz támogatásra – egyre hangsúlyosabban képviseli a NATO déli szárny politikáját, amely a csúcs egy másik fontos témája lesz.
Madrid az afrikai migrációban látja a legnagyobb fenyegetést,
amely fokozódását az éghajlatváltozás és élelmiszerhiány mellett a Közép- és Észak-Afrikában tevékenykedő és komoly befolyást kiépítő oroszbarát Wagner-csoport is felélénkíthet. Elemzők szerint az irányított migráció a hibrid hadviselés része, amelyet a brit védelmi miniszter szerint Európa már tavaly megtapasztalt a lengyel–belarusz határon.
Borítókép: A NATO megnövelt előretolt jelenlét műveletének keretében Litvániában szolgáló német katonák Olaf Scholz német kancellár érkezésére várnak a Vilniustól 60 kilométerre északra lévő gyakorlótéren, Pabradéban 2022. június 7-én (Fotó: MTI/AP/Mindaugas Kulbis)
További Külföld híreink
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezNe maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!