Tagjelöltstátus helyett új intézményt hoznának létre a franciák

Az Európai Politikai Közösség felállításáról a jövő héten dönthetnek az uniós vezetők.

Tegnap vitatták meg az uniós nagykövetek az Európai Politikai Közösség (EPC) névre keresztelt francia elképzelést, amely − a tagállamok mellett − olyan országokat foglalna magába, melyek a jövőben szeretnének az unió részei lenni, ugyanakkor az ehhez szükséges követelményeknek még nem felelnek meg. Az új intézmény felállításáról a jövő heti uniós csúcstalálkozón dönthetnek a tagállami vezetők. A kezdeményezést még május 9-én, az Európa-napon vázolta fel Emmanuel Macron francia elnök, nem titkolva, hogy főként az ukrajnai háború kirobbanását követően csatlakozási kérelmét benyújtó Kijev számára szeretnének ezzel egyfajta pótmegoldást nyújtani, amíg az − akár évekig elhúzódó − csatlakozási folyamat zajlik. 

Ukrajna a küzdelme és a bátorsága révén már ma is tagja Európa szívének, európai családunknak és az uniónak

− fogalmazott májusban a francia államfő, majd hozzátette: „ha holnap úgy döntenénk, hogy tagjelöltstátust adunk Kijevnek, a folyamat akkor is évekbe, sőt évtizedekbe telne”. Ezt a döntést egyébként − Moldova és Grúzia sorsával egyetemben − szintén a jövő héten hozhatják meg a tagállamok vezetői Brüsszelben.

A brüsszeli Politico hírportál által szemlézett tervezet szerint „az Európai Politikai Közösség kapui nyitva állnak azon európai országoknak, melyek a közös demokratikus értékeket magukénak vallják, függetlenül az Európai Unióval fenntartott kapcsolatuk minőségétől: nem számít, hogy csatlakozni szeretnének, kiléptek, nem szeretnének tagjai lenni vagy éppen valamilyen gazdasági megállapodás fűzi őket a szövetséghez”. 

Eszerint nemcsak Ukrajnának, Moldovának, Grúziának vagy éppen a nyugat-balkáni államoknak ajánlanának lehetőséget az együttműködésre, hanem a 2020-ban az uniót elhagyó Egyesült Királyságnak is.

Az azonban kérdéses, hogy akár London, akár Kijev egyáltalán élne-e egy ilyen ajánlattal. Volodimir Zelenszkij korábban kijelentette, tudják, mennyire hosszadalmas a csatlakozási folyamat, ugyanakkor a tagjelölti státus „felbecsülhetetlen értékű morális löketet adna az országnak, ami jelenleg éppen azért harcol, hogy a szabad és demokratikus Nyugathoz tartozhasson”. Ezt Macron javaslata nem is zárná ki, egyfajta előszobaként szolgálna a csatlakozni kívánó országok számára. 

Eduard Heger szlovák kormányfő szerint a francia kezdeményezés alternatíva is lehet azon államok számára, melyek csatlakozási folyamata valamilyen okból kifolyólag megrekedt.

A tervezet külön kiemeli, hogy az EPC nem kívánja helyettesíteni vagy leváltani az olyan fórumokat − mint az Európai Biztonsági Együttműködés Szervezete vagy az Európa Tanács −, ahol az unión kívüli államokkal folytatott együttműködésről van szó. Ennek fényében sokan megkérdőjelezik egy újabb, hasonló céllal létrejövő és ugyanazon országokat tömörítő intézmény létrehozását. Ugyanakkor nem Macron ötlete az első ilyen jellegű javaslat az elmúlt időszakban. Áprilisban Enrico Letta korábbi olasz miniszterelnök és az olasz Demokrata Párt vezetője állt elő hasonló tervvel, ő egy „európai konföderáció” létrehozását szorgalmazta. Ez az uniós tagjelöltstátus előszobájaként szolgálna, a részes államokat lépésről lépésre vonnák be az uniós politikákba, kezdve a közös gazdasági övezettel, fokozatosan kiegészítve kötelezettségvállalásokkal.

Borítókép: Emmanuel Macron beszédet tart Strasbourgban, 2022. május 9-én (Fotó: Getty Images/AFP/Marin Ludovic)