„Ha az Északi Áramlat 1 nem jön vissza, jegyrendszer lesz a gázra Európában”

Az Európai Bizottság azt kéri a tagállamoktól, adjanak neki jogot a kötelező gázfogyasztás-csökkentés elrendelésére – írja a Mandiner.

Litomysl, 2022. július 1. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csehországi Litomyslban 2021. július 1-jén. Csehország ezen a napon veszi át hat hónapra az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét Franciaországtól. MTI/EPA/Martin Divisek Fotó: Martin Divisek

Holnap jelenti be energiabiztonsági javaslatcsomagját az Európai Bizottság, melyben az uniós országok horizontján éktelenkedő energiahiányra ajánl majd megoldásokat. A rezsicsökkentés-csökkentést is tartalmazó, épp egy héttel a bizottsági javaslat előtt bejelentett energia-veszélyhelyzeti terv minden bizonnyal nem független ettől – a magyar kormány a tervben ugyanis a Manfred Weber által is felvetett „energiaszolidaritás”, azaz a magyar gáz német einstandolása elé vágott az energiaexport betiltásával. A magyar jog unióssal szembeni elsőbbségének kimondásával együtt ez valószínűleg elég lesz ahhoz, hogy a tározóinkban lévő gázt megvédhessük a külföldi elzabrálási kísérletektől.

A Politicónak azonban már ma kiszivárgott a javaslatcsomag egy igen pikáns eleme: a csomag részeként arra adna magának hatalmat az Európai Bizottság, hogy

a tagállamokat fogyasztásuk csökkentésére kényszeríthesse abban az esetben, ha az uniót a következő hónapokban súlyos ellátási nehézségek érik.

Hasonlóról cikkezett tegnap a Financial Times is, ők úgy tudják, az Európai Bizottság az uniós tagállamokat azonnali hatállyal felszólítja majd a gázfogyasztásuk csökkentésére, és ezek az önkéntes fogyasztáskorlátozási célok válhatnak éles helyzetben kötelezővé. Szerintük ez azon, a múlt héten részben szintén kiszivárgott terv átdolgozott változata, amelyben a középületek 19 fok fölé fűtését és 25 fok alá hűtését tiltották volna meg.

Az ellátási nehézségek borítékolhatók

A súlyos ellátási nehézségek márpedig jóformán borítékolhatók: a Gazprom már tizenkét európai ország felé szegte meg gázszállítási szerződését (ezek közé tartozik az orosz gáz két legnagyobb fogyasztója, Németország és Olaszország), a Baltikum országai, Finnország, Lengyelország és Bulgária felé pedig teljesen le is állította. Iparági szereplők egybehangzóan állítják, hogy baj lesz: Fatih Birol, az OECD Nemzetközi Energiaügynökségének (IEA) ügyvezető igazgatója szerint Európában már most vörös riasztás van, hiszen ha Oroszország októberben elvágja a gázszállítást, Európa még akkor is bajba kerül, ha csodával határos módon kilencven százalékig sikerül feltölteni a tárolókat, és egész nyáron működik az Északi Áramlat. (Előbbi feltétel azért tűnik teljesíthetetlennek, mert a tározók jelenlegi, 62 százalékos uniós feltöltöttségi szintje mellett Európában igen kevés ország tud érdemben betárolni gázt, Bulgária és Horvátország tárolói pedig csak 38 százalékon állnak. Az Északi Áramlat most karbantartás alatt áll, de előtte sem működött teljes kapacitáson.) Hasonló véleményt fogalmazott meg Ben van Beurden Shell-vezér és Brian Gilvary, az Ineos brit vegyipari óriás ügyvezető elnöke, aki szerint erre a télre kimondottan cudarak a kilátások, ami a betárolási célok elérését illeti.

Ha az Északi Áramlat 1 nem jön vissza, elkerülhetetlen, biztos, hogy jegyrendszer lesz a gázra Európában.

Eközben Oroszország, ahová már úton van Kanadából a Gazprom által a portovajai kompresszorállomásról hiányolt gázturbina, kommunikációs tekintetben egyáltalán nem mozdult el a gázszállítások volumenének normalizálása felé. Németország legnagyobb gázimportőre, az Uniper – és sokan mások – hétfőn kapták kézhez a Gazprom levelét arról, hogy a korábban és jelenleg szerződéssértő módon kiesett gázszállítások miatt vis maiorra, azaz kivédhetetlen külső körülményre hivatkoznak, azaz nem ismerik el, hogy ez szerződéssértés lenne, és kötbért sem óhajtanak miatta fizetni. A németek ezt természetesen nem hagyták annyiban, az Uniper hivatalos közleményben jelezte, indokolatlannak tartja ezt, és formálisan visszautasította a vis maiorra való hivatkozást.

Kikerülik a vétót

Az tehát szinte biztos, hogy ha az Európai Bizottság megkapja ezeket a jogköröket, élnie is kell majd velük. Hogy Ursula von der Leyent és embereit felhatalmazzák-e az európai kormányfők arra, hogy hatalmi szóval korlátozza országaik gázfogyasztását, az a július 26-i rendkívüli, energetikai témájú európai energiaminiszteri csúcstalálkozón dőlhet el – ráadásul nem is akárhogy: vétózhatatlan módon, azaz egyhangúság helyett minősített többséggel és az Európai Parlament teljes kihagyásával. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 122. cikkelyének értelmében a tanács a szerződésben előírt egyéb eljárások sérelme nélkül, a bizottság javaslata alapján, a tagállamok közötti szolidaritás szellemében határozhat a gazdasági helyzetnek megfelelő intézkedésekről, különösen ha egyes termékekkel való ellátásban – ideértve különösképpen az energia területét – súlyos nehézségek merülnek fel. Ha nincs gáz, az ezeket a súlyos nehézségeket jogilag nehezen támadhatóan kimeríti.

Ugyanakkor így sem biztos, hogy meglesz a minősített többség,

hiszen az orosz gázszállítások csökkentése által nem érintett országoknak nem feltétlenül áll majd érdekükben ezt megszavazni.

A gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy az ősztől tavaszig terjedő időszakban öt–húsz százalék közötti mértékben kellene a tagállamoknak visszafogniuk fogyasztásukat; a Politico a megegyezést valahol 10-15 százalék közé várja. Ekkora mértékű csökkentést rendelhetne el tehát saját hatáskörben vagy minimum két tagállam kérésére a bizottság – olvasható a Mandiner cikkében.

Ez persze nem a bizottság egyetlen megoldási javaslata a gázkrízisre. Európa az elmúlt napokban kétségbeesetten próbált valahonnan gázt szerezni. Ursula von der Leyen nemrég Azerbajdzsánban járt, ahol sikerült kijárnia azt, hogy a kis-ázsiai gázhatalom már idén 48 százalékkal növeli európai szállításait, 2025-ig pedig megduplázza azokat – de ez még önmagában nem old meg túl sok mindent, hiszen Azerbajdzsán szerepe az európai gázellátásban a jelentéktelenségig csekély, a Von der Leyen–Alijev-találkozón megbeszéltekhez fogható mértékű volumennövekedést pedig önmagában a bolgár–görög interkonnektor megépülése is elhozhatja, hiszen jelenleg mindössze ez a gátja annak, hogy a Törökországon keresztül érkező azeri gáz a Balkánon bekapcsolódhasson az európai hálózatba. Olasz és francia energiacégek pedig Algériával kötöttek nemrég gázkitermelési együttműködést.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csehországi Litomyslban 2021. július 1-jén. Csehország ezen a napon vette át hat hónapra az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét Franciaországtól (Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek)