Lapozó: Hat ország ratifikálta már Svédország és Finnország NATO-csatlakozási kérelmét

Még kevesebb orosz gáz érkezik Olaszországba · A volt svéd miniszterelnök szerint kemény tél vár a svédekre · A személyzet hiánya miatt egyre kevesebb kórház működik megfelelően Belgiumban · Hat ország ratifikálta már Svédország és Finnország NATO-csatlakozási kérelmét · Nemzetközi lapszemle a Mediaworks–Hírcentrum külföldi tudósítóitól.

Turku_4619 Fotó: Sebastian Müller

Még kevesebb orosz gáz érkezik Olaszországba

Oroszország újra csökkentette az Olaszországnak szánt gázszállítmányokat. A legnagyobb olasz energiaforgalmazó, az Eni sajtóközleményben tudatta, hogy a Gazprom a korábbi 32 millió köbméter helyett csak 21 millió köbméter gázt szállít Itáliának. Oroszország először június elején csökkentette drasztikusan a gáz mennyiségét, közvetlenül azután, hogy Mario Draghi Kijevbe utazott, hogy támogatásáról biztosítsa az ukrán elnököt. A konfliktus kirobbanását megelőző megállapodások szerint Oroszország 63 millió köbméter gázszállítmányt biztosított Olaszországnak, amely a szükségletek 40 százalékát fedezi. Az olasz lapok szerint a lakosságra nemcsak fagyoskodás, hanem sötétség is vár a téli szezonban. 

Forrás: lastampa.it , repubblica.it

A volt svéd miniszterelnök szerint kemény tél vár a svédekre

Fredrik Reinfeldt 2006 és 2014 között volt Svédország miniszterelnöke, jelenleg a Drivkraft Sverige ipari tanácsadó cégnél dolgozik, amely elsősorban a biztonságos energiaellátással, üzemanyagokkal és megújuló energiaforrásokkal foglalkozik. Az exkormányfő szerint az orosz–ukrán háború miatt hideg és kemény tél vár a svédekre is.

„Nagymértékben függünk az oroszországi olajtól és gáztól, és nem utolsósorban Európa számos országától” – mondta el a Reinfeldt, de arra a kérdésre nem kívánt válaszolni, mit tett miniszterelnöksége alatt a függő viszony csökkentéséért. Úgy véli, sokaknak most rövid időn belül csökkenteniük kell a gázfogyasztásukat, mert részint magas árak, részint energiahordozó-hiány várható. „Potenciálisan kemény tél következik” – mondta el a korábbi jobboldali politikus.

Reinfeldt kormánya volt az, amelyik jóváhagyta az Északi Áramlat 1. orosz gázvezeték építését, majd a következő, szociáldemokrata kormány járult hozzá az Északi Áramlat 2. megépítéséhez a svéd partoknál. 

Forrás: Aftonbladet

A személyzet hiánya miatt egyre kevesebb kórház működik megfelelően Belgiumban

A brüsszeli egyetemi kórház (UZ Brussel) gyermekonkológiai osztálya már életmentő kezelésekre sem tudja fogadni saját korábbi pácienseit, olyan kritikus méretűvé vált az orvosi személyzet hiánya, számolt be a jelenségről a Brussels Times hírportál. A létszámhiány nem új keletű, már több mint két éve problémát jelent az UZ Brussel számára. Mivel a gyermekonkológiai osztályt egyelőre nem zárták be, az utókezelésen lévő gyermekek még kaphatnak ellátást, az újonnan érkező betegeket azonban már nem fogadják.

„A rendszeres kezelésekre – például a kemoterápiára – jelentkező betegeinket, konkrétan tizenöt páciensünket kénytelenek voltunk átirányítani másik onkológiai intézetbe” – közölte a kórház szóvivője, Petra Van San, aki hozzáfűzte, hogy új betegeket sem tudnak már fogadni. Őket szintén más onkológiai központok veszik át. Egy részüket Brüsszelben, másokat a fővárostól 30 kilométerre fekvő Leuvenben vagy az 55 kilométerre lévő Gentben látnak el. A szóvivő elmondása szerint a mostani válság hátterében az állomány létszámcsökkenése, a nyári szabadságolások és a betegállományban lévő dolgozók állnak. Van San úgy fogalmazott, a helyzet olyan súlyos, hogy az egyetemi kórház gyermekonkológiai osztályának jövőbeni kapacitása teljesen bizonytalan: kérdéses, hogy az átirányított betegek és az új érkezők egyáltalán számíthatnak-e még a jövőben az egyetemi kórház onkológiáján ellátásra, és ha igen, mikor.

Forrás: brusselstimes.com

Hat ország ratifikálta már Svédország és Finnország NATO-csatlakozási kérelmét

Kedden meghívotti státuszba került Finnország és Svédország a NATO-nál. Ahhoz, hogy teljes jogú tagjaivá váljanak a védelmi szövetségnek, minden tagállam parlamentjének ratifikálnia kell a jelentkezést. Ezt eddig hat ország tette meg, Kanada, Dánia, Észtország, Írország, Norvégia és Nagy-Britannia. A svéd külügyminiszter washingtoni látogatását követően közölte, hamarosan az Egyesült Államok is jóváhagyja a jelentkezést. Ann Linde szerint ez két héten belül meg fog történi, ami a valaha volt leggyorsabb amerikai ratifikálási folyamat. Eszerint a skandinávok tagsága fontos az USA-nak. A külügyminiszter szerint Törökország is közeledni fog a ratifikáció felé, de ezzel szeptember végéig biztos várni kell, mert parlamentjük addig nyári szüneten van.

A török kormány az elmúlt héten 73 személy kiadatását kérte Stockholmtól annak fejében, hogy Ankara ratifikálja a skandináv ország NATO-csatlakozási kérelmét. A listán olyan emberek vannak, akik Törökország szerint szélsőbaloldali csoportokkal vagy a Gülen-mozgalommal állnak kapcsolatban. Stockholm úgy véli, hogy a listát illetően sok a félreértés, azon többek között szerepel egy halott író, két olyan személy, aki nem Svédországban lakik és semmilyen kapcsolata sincs az országgal, valamint kilenc, kulturális területen dolgozó személy is. 

Forrás: TV4, Svenska Dagbladet

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Flickr)