Lakhatási válság Belgiumban
Belgium frankofón régiójában, Vallóniában jelenleg negyvenezer család várja, hogy államilag támogatott szociális lakáshoz jusson. A kiutalható lakások száma azonban köszönőviszonyban sincs az igénylők tömegével. Annak ellenére, hogy a régió vezetése folyamatosan újítja fel a leromlott állapotú, de lakhatás céljára hasznosítható ingatlanokat, a várakozási idő jelenleg öt-hét év. A küszöbönálló szociális vészhelyzet elkerülésére Christophe Collignon, Vallónia regionális lakhatási minisztere 150 millió eurót különített el arra, hogy a privát szektort is bevonva, futólépésben találjon megoldást alacsony lakbérű szociális lakások létesítésére.
A szociális lakások hiánya a holland anyanyelvű régióban is óriási probléma. A flamand lakhatási miniszter, Matthias Diependaele június végén jelentette be, hogy Flandriában 2024-től már várólistára sem kerülhet az a személy, akinek megtakarításai vannak a bankban. A lakások kiutalását végző hivatalok minden esetben ellenőrzik majd az igénylő bankszámláin lapuló összegeket. Az új flamand rendeletben megszabott maximális megtakarítás azonban igen meglepő lehet például a lakhatását saját magának finanszírozó kelet-közép-európai átlagember számára.
A flamand régióvezetés szerint ugyanis egy egyedülálló igénylő legfeljebb 25 850 euró – hozzávetőleg tízmillió forintnak megfelelő – megtakarítással rendelkezhet a bankban ahhoz, hogy jogosult maradjon az alacsony lakbérű szociális lakásra.
Csaknem huszonháromezer embert figyelnek meg a francia titkosszolgálatok
A titkosszolgálati megfigyelő eszközök használatát felügyelő nemzeti bizottság (CNCTR) hétfőn publikált éves jelentése szerint 2021-ben három százalékkal nőtt a francia titkosszolgálatok által megfigyelt személyek száma a járvány előtti időszakhoz képest. Tavaly már 22 958 személyt követtek figyelemmel a szolgálatok. A független testület szerint a növekedés egyrészt annak tudható be, hogy a járvány után, a korlátozások feloldását követő időszakban a hírszerzési tevékenység intenzívebbé vált, különösen a szervezett bűnözés és más bűncselekmények felderítésére. A két legnagyobb szolgálat, a külső és a belső hírszerzés az esetek felében terrorcselekmények elhárítása céljából indítványozta a nyomon követést.