Lesújtó kép: fogy az osztrák

Újabb megdöbbentő adatok bizonyítják, hogy Európa nyugati felében a demográfiai válság elkerülhetetlen, amennyiben nem történik drasztikus fordulat. Az osztrák kormány friss integrációs jelentéséből kiderül, hogy Ausztria népessége már csak a migráción keresztül növekedik, 1,1 millió diákból minden harmadiknak nem német az otthon használt nyelve. Közben a Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint rekordalacsony szintre süllyedt a fiatalok aránya Németországban: 2021 végén összesen körülbelül 8,3 millió 15 és 24 év közötti ember élt az országban, ami a teljes népesség csaknem tíz százalékának felel meg.

Ausztriában jelenleg minden negyedik ember migrációs háttérrel rendelkezik, 2021-ben 2,24 millió ilyen személy élt az országban, ami 4,8 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, így 2015-től kezdve 21,4 százalékról 25,4 százalékra növekedett Ausztriában a migrációs háttérrel rendelkező lakosok aránya – derült ki az osztrák kormány által hétfőn közzétett integrációs jelentésből. 

A dokumentum – amelyet Susanne Raab, integrációért felelős miniszter, Katharina Pabel szakértő, valamint Tobias Thomas, a Statistik-Austria vezérigazgatója mutatott be – arra is rávilágít, hogy tavaly 40 ezer menedékkérelmet regisztráltak a nyugati szomszédunkban, ez 170 százalékkal több mint 2020-ban. 

Nagyjából 12 ezer személynek adtak menedékjogot, ebből 6900-an Szíriából, 2600-an Afganisztánból, 600-an pedig Iránból származtak. Raab miniszter asszony a Kronen Zeitung beszámolója szerint a sajtótájékoztatón elmondta, Ausztria jelenleg két migrációs hullámmal néz szembe, az egyik Ukrajnából, a másik pedig továbbra is Szíria, Afganisztán és Irán felől érkezik. 

Leszögezte: eddig több ember igényelt Ausztriában védelmet, mint a teljes 2015-ös évben, amikor migránsválság tört ki Európában. Az első fél évben 31 ezer menedékkérőt regisztráltak az országban, ehhez jött a háború miatt hazájukat elhagyó 80 ezer ukrán. Az is kiderült, hogy az ukrán menekülteken kívül az egyéb országokból érkező migráció is jelentősen megnövekedett.

A diákok harmada nem német anyanyelvű

A jelentésből az is kiderült, hogy a munkanélküliség legnagyobb mértékben (férfiak esetében 16,2 százalék, nőknél 18,5 százalék) a harmadik országból érkező menekültekre jellemző. 

Különösen a migrációs háttérrel rendelkező fiatalokat érinti a munkanélküliség, hiszen 13 százalékuk 2021-ben kétszer akkora valószínűséggel nem dolgozott, és nem is tanult tovább, míg ez a szám a született osztrák fiatalok esetében csupán hét százalékot tett ki. A miniszter felhívta a figyelmet arra is, hogy az Ausztriában tanuló diákok 27 százaléka, összesen 306 300 gyerek otthon a családjával nem németül beszél.

Az osztrák kormány integrációs jelentése egy másik aggasztó jelenségre is rámutat: a külföldi állampolgárok bizonyos tartományokban a szociális segélyeken lévők 45–61 százalékát teszik ki. 

A dokumentumból az is kiderült, hogy ha nem lenne bevándorlás, akkor Ausztria lakossága hosszú távon az 1950-es évekbeli szintre csökkenne. Raab miniszter asszony a sajtótájékoztatón hozzátette: Ausztria jól felkészült, de résen kell lenniük. Az osztrák lap úgy értékelte a jelentést: a két migrációs hullám hatalmas kihívást jelent Ausztria számára, és az integrációt is megnehezíti.

Sötét jövőkép Németországban 

A Mediaworks Hírcentruma korábban arra is felhívta a figyelmet, hogy a német sajtóban szomorú rekordként számoltak be a Szövetségi Statisztikai Hivatal friss adatairól, amelyek szerint 2021 végén összesen mintegy 8,3 millió 15 és 24 év közötti ember élt Németországban. Ez a teljes népesség csaknem tíz százalékának felel meg, és ez a legalacsonyabb érték, amit az 1950-es népszámlálás kezdete óta mértek. 

A Bild magazin összehasonlításképpen megjegyezte: negyven évvel ezelőtt Németországban minden hatodik ember még fiatal volt. 

Ifjúságunk elhalványul, Németország öregszik, és úgy tűnik, nincs vége

– összegezte a borús jövőt ígérő demográfiai adatokat az újság.  

A 15–24 évesek aránya a teljes népességen belül az 1980-as évek első felében volt a legmagasabb, amikor az úgynevezett baby boomer generáció, vagyis a többgyermekes családmodellt követő nemzedék még fiatal volt. A statisztikai jelentés szerint a fiatalok aránya Brémában volt a legmagasabb 2021-ben, tizenegy százalékkal. 

Ezt követte Baden-Württemberg 10,6 százalékkal, Alsó-Szászország és Észak-Rajna–Vesztfália pedig 10,5 százalékkal. A legkevesebb fiatal Brandenburgban él 8,0 százalékkal, ezt követi Szász-Anhalt és Mecklenburg–Elő-Pomeránia 8,3 százalékkal.

Más uniós országokkal összevetve Németország a középmezőnyben van. Írországban volt a legmagasabb a 15 és 24 év közöttiek aránya 12,6 százalékkal, ezt követi Dánia és Ciprus 12,3 százalékkal. A fiatalok aránya Csehországban és Bulgáriában volt a legalacsonyabb, egyenként kilencszázalékos részesedéssel.

Top listán a Mohamed név

A nyugat-európai nagyvárosok népesedési mutatói előrevetítik a jövőben várható számbeli eltolódást a bevándorlók javára az őshonos népekkel szemben. A friss osztrák jelentésben is szereplő adat – miszerint Ausztriában minden harmadik diák már nem német anyanyelvű – nem meglepő az elmúlt években már tapasztalt drasztikus változásokra, és a 2015-ben indult bevándorlási hullámra visszatekintve. 

Emlékezetes, hogy a bécsi Kronen Zeitunk már 2017-ben arról tudósított, hogy Bécsben az ötödik legnépszerűbb keresztnév az újszülöttek tekintetében a Mohamed. Bár a hivatalos statisztikákban a népszerű muszlim férfi név nem jelenik meg a lap szerint léteznek belső statisztikák, amelyekre ők is hivatkoztak. 

A német fővárosban, Berlinben tavaly hivatalosan is a harmadik legnépszerűbb volt a Mohamed név, és a többi német tartományhoz képest sokkal gyakrabban kapják az újszülött fiúk a Hamza, a Yasin és az Omar neveket. Mindez azt jelzi, hogy a megszületett gyerekek között egyre nő a bevándorló-háttérrel rendelkezők aránya.  

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Unsplash)