Újabb megdöbbentő adatok bizonyítják, hogy Európa nyugati felében a demográfiai válság elkerülhetetlen, amennyiben nem történik drasztikus fordulat. Az osztrák kormány friss integrációs jelentéséből kiderül, hogy Ausztria népessége már csak a migráción keresztül növekedik, 1,1 millió diákból minden harmadiknak nem német az otthon használt nyelve. Közben a Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint rekordalacsony szintre süllyedt a fiatalok aránya Németországban: 2021 végén összesen körülbelül 8,3 millió 15 és 24 év közötti ember élt az országban, ami a teljes népesség csaknem tíz százalékának felel meg.
Mediaworks-Hírcentrum
2022. 07. 27. 9:23
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Ausztriában jelenleg minden negyedik ember migrációs háttérrel rendelkezik, 2021-ben 2,24 millió ilyen személy élt az országban, ami 4,8 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, így 2015-től kezdve 21,4 százalékról 25,4 százalékra növekedett Ausztriában a migrációs háttérrel rendelkező lakosok aránya – derült ki az osztrák kormány által hétfőn közzétett integrációs jelentésből.
A dokumentum – amelyet Susanne Raab, integrációért felelős miniszter, Katharina Pabel szakértő, valamint Tobias Thomas, a Statistik-Austria vezérigazgatója mutatott be – arra is rávilágít, hogy tavaly 40 ezer menedékkérelmet regisztráltak a nyugati szomszédunkban, ez 170 százalékkal több mint 2020-ban.
Nagyjából 12 ezer személynek adtak menedékjogot, ebből 6900-an Szíriából, 2600-an Afganisztánból, 600-an pedig Iránból származtak. Raab miniszter asszony a Kronen Zeitung beszámolója szerint a sajtótájékoztatón elmondta, Ausztria jelenleg két migrációs hullámmal néz szembe, az egyik Ukrajnából, a másik pedig továbbra is Szíria, Afganisztán és Irán felől érkezik.
Leszögezte: eddig több ember igényelt Ausztriában védelmet, mint a teljes 2015-ös évben, amikor migránsválság tört ki Európában. Az első fél évben 31 ezer menedékkérőt regisztráltak az országban, ehhez jött a háború miatt hazájukat elhagyó 80 ezer ukrán. Az is kiderült, hogy az ukrán menekülteken kívül az egyéb országokból érkező migráció is jelentősen megnövekedett.
A jelentésből az is kiderült, hogy a munkanélküliség legnagyobb mértékben (férfiak esetében 16,2 százalék, nőknél 18,5 százalék) a harmadik országból érkező menekültekre jellemző.
Különösen a migrációs háttérrel rendelkező fiatalokat érinti a munkanélküliség, hiszen 13 százalékuk 2021-ben kétszer akkora valószínűséggel nem dolgozott, és nem is tanult tovább, míg ez a szám a született osztrák fiatalok esetében csupán hét százalékot tett ki. A miniszter felhívta a figyelmet arra is, hogy az Ausztriában tanuló diákok 27 százaléka, összesen 306 300 gyerek otthon a családjával nem németül beszél.
Az osztrák kormány integrációs jelentése egy másik aggasztó jelenségre is rámutat: a külföldi állampolgárok bizonyos tartományokban a szociális segélyeken lévők 45–61 százalékát teszik ki.
A dokumentumból az is kiderült, hogy ha nem lenne bevándorlás, akkor Ausztria lakossága hosszú távon az 1950-es évekbeli szintre csökkenne. Raab miniszter asszony a sajtótájékoztatón hozzátette: Ausztria jól felkészült, de résen kell lenniük. Az osztrák lap úgy értékelte a jelentést: a két migrációs hullám hatalmas kihívást jelent Ausztria számára, és az integrációt is megnehezíti.
Sötét jövőkép Németországban
A Mediaworks Hírcentruma korábban arra is felhívta a figyelmet, hogy a német sajtóban szomorú rekordként számoltak be a Szövetségi Statisztikai Hivatal friss adatairól, amelyek szerint 2021 végén összesen mintegy 8,3 millió 15 és 24 év közötti ember élt Németországban. Ez a teljes népesség csaknem tíz százalékának felel meg, és ez a legalacsonyabb érték, amit az 1950-es népszámlálás kezdete óta mértek.
A Bild magazin összehasonlításképpen megjegyezte: negyven évvel ezelőtt Németországban minden hatodik ember még fiatal volt.
Ifjúságunk elhalványul, Németország öregszik, és úgy tűnik, nincs vége
– összegezte a borús jövőt ígérő demográfiai adatokat az újság.
A 15–24 évesek aránya a teljes népességen belül az 1980-as évek első felében volt a legmagasabb, amikor az úgynevezett baby boomer generáció, vagyis a többgyermekes családmodellt követő nemzedék még fiatal volt. A statisztikai jelentés szerint a fiatalok aránya Brémában volt a legmagasabb 2021-ben, tizenegy százalékkal.
Ezt követte Baden-Württemberg 10,6 százalékkal, Alsó-Szászország és Észak-Rajna–Vesztfália pedig 10,5 százalékkal. A legkevesebb fiatal Brandenburgban él 8,0 százalékkal, ezt követi Szász-Anhalt és Mecklenburg–Elő-Pomeránia 8,3 százalékkal.
Más uniós országokkal összevetve Németország a középmezőnyben van. Írországban volt a legmagasabb a 15 és 24 év közöttiek aránya 12,6 százalékkal, ezt követi Dánia és Ciprus 12,3 százalékkal. A fiatalok aránya Csehországban és Bulgáriában volt a legalacsonyabb, egyenként kilencszázalékos részesedéssel.
Top listán a Mohamed név
A nyugat-európai nagyvárosok népesedési mutatói előrevetítik a jövőben várható számbeli eltolódást a bevándorlók javára az őshonos népekkel szemben. A friss osztrák jelentésben is szereplő adat – miszerint Ausztriában minden harmadik diák már nem német anyanyelvű – nem meglepő az elmúlt években már tapasztalt drasztikus változásokra, és a 2015-ben indult bevándorlási hullámra visszatekintve.
Emlékezetes, hogy a bécsi Kronen Zeitunk már 2017-ben arról tudósított, hogy Bécsben az ötödik legnépszerűbb keresztnév az újszülöttek tekintetében a Mohamed. Bár a hivatalos statisztikákban a népszerű muszlim férfi név nem jelenik meg a lap szerint léteznek belső statisztikák, amelyekre ők is hivatkoztak.
A német fővárosban, Berlinben tavaly hivatalosan is a harmadik legnépszerűbb volt a Mohamed név, és a többi német tartományhoz képest sokkal gyakrabban kapják az újszülött fiúk a Hamza, a Yasin és az Omar neveket. Mindez azt jelzi, hogy a megszületett gyerekek között egyre nő a bevándorló-háttérrel rendelkezők aránya.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
