Így élhet magyar és román harmóniában

A székelyföldi magyar politika alapja az együttműködés. Hiába van ugyanis többségben a magyarság, nem lehet figyelmen kívül hagyni a román kisebbség akaratát. Kovászna, Hargita és Maros megye szorosan összetart a román többségű Brassó megyével, ez a partnerség pedig meghatározza a térség jövőjét és fejlődését. Kovászna megye tanácselnöke, Tamás Sándor betekintést engedett az óvatos helyi politika működésébe.

Sepsiszentgyörgy, 2018. november 18. Óriási székely zászlót visznek Sepsiszentgyörgy főterére a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által összehívott centenáriumi székely nagygyűlés résztvevői 2018. november 18-án. MTI/Veres Nándor Fotó: Veres Nándor

Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke beszédet mond a nemzeti összetartozás napján tartott megemlékezésen Sepsiszentgyörgyön 2022. június 4-én.
Fotó: Kátai Edit

Ennek az összhangnak más példái is vannak. Az egyházi pénzek elosztása Kovászna megyében lehetett volna egyoldalú és igazságtalan, ám a megyei tanács máshogy döntött. 

Ebben az évben ez a támogatás kétmillió lej (több mint 160 millió forint) volt. A megyében a lakosság nyolcvan százaléka katolikus vagy protestáns, húsz százaléka az ortodox egyházhoz kötődik. Így a pénzeket is nyolcvan-húsz arányban osztották el. 

A megyei tanácsban is hasonlók az arányok, így a magyarok bármit lesöpörhettek volna az asztalról. – Ilyen túlsúllyal bármit megtehettünk volna, ám az nem lett volna korrekt. Ahogy mondani szokás, nem minden tisztességes, ami szabad. Mindenkit meghallgatunk, és mérlegelünk, így tudott kialakulni a társadalmi béke – magyarázta Tamás Sándor. A megye tanácselnöke szerint politikai viták mindig is lesznek, a választásokon ütköznek az érdekek, például a zászlókitűzés is egy másik divízió. A települési és megyefejlesztési kérdésekben azonban egységes érdekeket képviselnek. Ha nem lenne ilyen nyugodt a légkör, akkor a kisebbség könnyen megakaszthatna pályázatokat, terveket, ami hátráltatná az előrehaladást. A politikai ellentét a fejlesztések ellen is fordulhat.

Nagyon fontos, hogy nem csak azoknak jó a helyzet, akik éppen hatalmon vannak. Mi azt szeretnénk, hogy az ország úgy viszonyuljon hozzánk, mint ahogy mi viszonyulunk a román kisebbséghez

– mondja Tamás Sándor. A tanácselnök kitért arra is, hogy az ő politikai célja egy centrális erőtér kialakítása. – Azt szeretnénk elérni, hogy a környező pártok az RMDSZ-hez, azaz hozzánk álljanak közelebb, és ne egymáshoz. Így tudjuk megőrizni az erőnket és az együttműködést a pártok között – fűzi hozzá.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint viszont ez a harmonikus légkör az ország más részeiből hiányzik.

 – Mi támogatjuk az egyedüli román képviselőt az önkormányzatban, mindent megszavazunk, ami neki fontos, de ez sajnos nem működik így a román többségű területeken. Hiába mondják azt, hogy példaértékűen megoldották a magyar kisebbség helyzetét, ez egyszerűen nem igaz. Majd ha úgy érezzük, hogy minden rendben van, és nincs több probléma, akkor szólunk mindenkinek. Szeretnénk, hogy alkotmányos alapja legyen a kisebbségek döntéshozatalának, ez azonban Romániában még nem történt meg – fejti ki.

Borítókép: Óriási székely zászlót visznek Sepsiszentgyörgy főterére a Székely Nemzeti Tanács által összehívott centenáriumi székely nagygyűlés résztvevői 2018. november 18-án (Fotó: MTI/Veres Nándor)