időjárás 13°C Vencel 2022. szeptember 28.
logo

Így élhet magyar és román harmóniában

Kaposi Mátyás Péter
2022.07.11. 06:30 2022.07.11. 08:35
Így élhet magyar és román harmóniában

A székelyföldi magyar politika alapja az együttműködés. Hiába van ugyanis többségben a magyarság, nem lehet figyelmen kívül hagyni a román kisebbség akaratát. Kovászna, Hargita és Maros megye szorosan összetart a román többségű Brassó megyével, ez a partnerség pedig meghatározza a térség jövőjét és fejlődését. Kovászna megye tanácselnöke, Tamás Sándor betekintést engedett az óvatos helyi politika működésébe.

Sepsiszentgyörgyön a megyei tanács egy békés, már-már családias esemény. Nem kiabálnak a résztvevők, és gyorsan haladnak a folyamatok. Mindenki éljenzett, amikor kiderült, hogy az egyik képviselőnek a tanács idején gyermeke született. A szavazások is gyorsak, és az eredmények rendszerint ugyanazok: mindenki elfogadja az adott előterjesztést, kérelmet. A tanácselnök, Tamás Sándor rövid kérdésekkel igazgatja az eseményeket. A témák a város és a megye dolgairól szólnak, kórházfelújításról vagy a szociális szféra fejlesztéséről.

A Kovászna megyei tanácsok két nyelven zajlanak: románul és magyarul. A megye etnikumbeli megoszlása nagyjából így néz ki: 

74 százalék magyar, 22 százalék román és négy százalék cigány. 

Bár jelentős a magyar többség, senki nem akarja kirekeszteni a románokat a döntésfolyamatból, és együttműködésre törekednek a felek. – Ismerjük a múltat, ismerjük a történelmünket, de nem fogunk azon rágódni, hogy mi történt, hanem azon, hogy merre menjünk tovább – mondja lapunknak Tamás Sándor, Kovászna megye tanácselnöke. 

Ha mi partnerként kezeljük a románokat, akkor más ajtók fognak kinyílni Bukarestben

 – teszi hozzá a tanácselnök. A magyar többségű Kovászna, Hargita és Maros megye összefogott Brassó megyével, ahol jelentős román túlsúly van. Ezzel létrehoztak egy informális „erdélyi V4-eket”, ami a térségbeli fejlesztésekre vonatkozik. Az ellenségeskedés és az etnikumok közötti harcok helyett ezekben a térségekben az együttműködésé a főszerep. Ezt példázza több stratégiai beruházás is.

– Brassó mellett nemrég fejeztek be egy áru- és személyszállításra alkalmas repülőteret, ami ékes példája az együttműködésnek – magyarázza Tamás Sándor. A repülőtér megépítése azonban nem az egyetlen stratégiai fontosságú lépés. A tervek szerint épülni fog egy autópálya is, ami összeköti Moldvát, Székelyföldet, Brassót és Nagyszebent Magyarországgal. A felmérések alapján ahol repülőtér épül, ott hatvan kilométeres körzetben fellendül a gazdaság, ami lényegében lefedi Kovászna megyét. A sztráda is Sepsiszentgyörgytől nem messze haladna el. A repülőtér és az autópálya felerősítenék egymás hatását, és hatalmas gazdasági és turisztikai potenciált jelentenének a közeli megyéknek. – Rengeteget dolgoztunk, hogy ez az együttműködés létrejöjjön. Ehhez tárgyalnunk kellett, és meghallgattuk a román partnereinket, még a hazai magyar ellenzékkel is egyeztettünk. Meggyőződésünk, hogy a fejlődést csak az összhang tudja garantálni – fogalmaz a tanácselnök.

TAMÁS Sándor
Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke beszédet mond a nemzeti összetartozás napján tartott megemlékezésen Sepsiszentgyörgyön 2022. június 4-én.
Fotó: Kátai Edit

Ennek az összhangnak más példái is vannak. Az egyházi pénzek elosztása Kovászna megyében lehetett volna egyoldalú és igazságtalan, ám a megyei tanács máshogy döntött. 

 

Ebben az évben ez a támogatás kétmillió lej (több mint 160 millió forint) volt. A megyében a lakosság nyolcvan százaléka katolikus vagy protestáns, húsz százaléka az ortodox egyházhoz kötődik. Így a pénzeket is nyolcvan-húsz arányban osztották el. 

A megyei tanácsban is hasonlók az arányok, így a magyarok bármit lesöpörhettek volna az asztalról. – Ilyen túlsúllyal bármit megtehettünk volna, ám az nem lett volna korrekt. Ahogy mondani szokás, nem minden tisztességes, ami szabad. Mindenkit meghallgatunk, és mérlegelünk, így tudott kialakulni a társadalmi béke – magyarázta Tamás Sándor. A megye tanácselnöke szerint politikai viták mindig is lesznek, a választásokon ütköznek az érdekek, például a zászlókitűzés is egy másik divízió. A települési és megyefejlesztési kérdésekben azonban egységes érdekeket képviselnek. Ha nem lenne ilyen nyugodt a légkör, akkor a kisebbség könnyen megakaszthatna pályázatokat, terveket, ami hátráltatná az előrehaladást. A politikai ellentét a fejlesztések ellen is fordulhat.

Nagyon fontos, hogy nem csak azoknak jó a helyzet, akik éppen hatalmon vannak. Mi azt szeretnénk, hogy az ország úgy viszonyuljon hozzánk, mint ahogy mi viszonyulunk a román kisebbséghez

– mondja Tamás Sándor. A tanácselnök kitért arra is, hogy az ő politikai célja egy centrális erőtér kialakítása. – Azt szeretnénk elérni, hogy a környező pártok az RMDSZ-hez, azaz hozzánk álljanak közelebb, és ne egymáshoz. Így tudjuk megőrizni az erőnket és az együttműködést a pártok között – fűzi hozzá.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint viszont ez a harmonikus légkör az ország más részeiből hiányzik.

 – Mi támogatjuk az egyedüli román képviselőt az önkormányzatban, mindent megszavazunk, ami neki fontos, de ez sajnos nem működik így a román többségű területeken. Hiába mondják azt, hogy példaértékűen megoldották a magyar kisebbség helyzetét, ez egyszerűen nem igaz. Majd ha úgy érezzük, hogy minden rendben van, és nincs több probléma, akkor szólunk mindenkinek. Szeretnénk, hogy alkotmányos alapja legyen a kisebbségek döntéshozatalának, ez azonban Romániában még nem történt meg – fejti ki.

 

Borítókép: Óriási székely zászlót visznek Sepsiszentgyörgy főterére a Székely Nemzeti Tanács által összehívott centenáriumi székely nagygyűlés résztvevői 2018. november 18-án (Fotó: MTI/Veres Nándor)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.