Szinte példátlan az Abe Sindzó elleni merénylet

Japánban nagyon alacsony a lőfegyverrel elkövetett bűncselekmények száma, köszönhetően a szigorú szabályozásoknak.

Naara, 2022. július 8. Leterítenek egy férfit, miután lövés érte Abe Sindzó korábbi japán miniszterelnököt egy választási kampányeseményen a közép-japáni Nara város Jamato-Szaidaidzsi vasútállomásánál 2022. július 8-án. Abe a lövéstõl eszméletét vesztette, és kórházba szállították. MTI/AP/Jomiuri Simbun/Hirano Kacuhiro Fotó: Hirano Kacuhiro

Japánt és az egész világot megrázta a volt miniszterelnök, Abe Sindzó elleni pénteki merénylet, melyben a politikus életét vesztette. A kelet-ázsiai országban ugyanis nagyon alacsony a lőfegyverrel elkövetett bűncselekmények száma, köszönhetően a szigorú fegyverviselési szabályozásoknak. 

Csak összehasonlításképp, 2018-ban mindössze kilenc ilyen halálesetről számoltak be a 125 millió fős országban, míg az Egyesült Államokban ez a szám csaknem negyvenezer volt. Japánban általában ezek az esetek is a szervezett bűnözéshez köthetőek.

− Nemcsak ritkák az ilyen incidensek, de a kulturális hagyományokból kifolyólag szinte elképzelhetetlen − fogalmazott a CNN-nek Nancy Snow, a Nemzetközi Biztonságipari Tanács japán részlegének igazgatója. Hozzátette, az Abe Sindzó elleni merénylet örökre megváltoztathatja az országot.

A japán fegyverviselési törvények értelmében civilek kizárólag sörétes puskát és légpuskát tarthatnak maguknál, kézi lőfegyvert nem vásárolhatnak. Ahhoz, hogy valaki engedélyt kapjon az előbb említett fegyverek beszerzéséhez, nehéz és hosszú folyamaton kell átesnie. Gyakorlati és írásbeli vizsgákon kell résztvenniük, 

legalább 95 százalékos pontossággal kell letenniük a lövészeti vizsgát. 

Szigorú átvilágításon is át kell esniük: vizsgálják a családi hátteret, a büntetett előéletet, van-e adósságuk vagy kapcsolatban állnak-e a szervezett bűnözéssel.

A folyamat akkor sem ér véget, ha már megvásárolták a fegyvert: regisztrálniuk kell a rendőrségnél, részletes információkat adva arról, hogy hol tartják a fegyvereket és lőszereket. A hatóságoknak évente ellenőrizniük kell, hogy ezek ténylegesen ott vannak-e. Az engedély megújításához − ezt három évente meg kell tenni − ugyanazon a procedúrán kell végig menniük a fegyverviselőknek, mint a folyamat legelején. 

A szigorú szabályozásoknak meg is van az eredménye: 2017-ben mindössze körülbelül 377 ezer lőfegyver volt civilek birtokában. A legutóbbi, politikus ellen elkövetett merénylet 2007-ben történt, ekkor Nagaszaki polgármesterét lőtték le, aki később belehalt sérüléseibe. Azóta még szigorúbb törvények léptek életbe: 

ha egynél több fegyvert tart valaki, akár tizenöt év szabadságvesztésre is büntethető, ha pedig nyilvános helyen ránt fegyvert az illető, jó eséllyel élete végéig rácsok mögött találja magát. 

Borítókép: Leterítenek egy férfit, miután lövés érte Abe Sindzó korábbi japán miniszterelnököt egy választási kampányeseményen a közép-japáni Nara város Jamato-Szaidaidzsi vasútállomásánál 2022. július 8-án (Fotó: MTI/AP/Jomiuri Simbun/Hirano Kacuhiro)