– A szíriai keresztények helyzete az egyik legkevésbé ismert téma a világon – mutatott rá Benjamin Blanchard az MCC eseményén. Az SOS Chrétien d’Orient humanitárius egyesület igazgatója kitért rá, a tizenegy éve tartó – mára gyakorlatilag befagyott – szíriai polgárháború demográfiai és gazdasági csapást mért a keresztény közösségre is, amely számos településről tűnt el teljesen.
Fontos, hogy beszéljünk erről a közösségről, hogy hozzájárulhassunk a fennmaradásukhoz
– emelte ki Benjamin Blanchard. Ismertette, Szíriában a keresztények jelenleg a lakosság mintegy tíz százalékát alkotják. A közösség tagjai a legkülönfélébb vallási felekezetekhez tartoznak, többek között az ortodox, a protestáns és a katolikus egyházhoz, ez utóbbin belül a legtöbben a görögkatolikus vallást gyakorolják.
Az eseményen David R. Hodge, arizonai professzor, az MCC vendégoktatója arról beszélt, az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) által elfogadott dokumentum,
Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata szerint a vallásszabadság alapvető emberi jog, a keresztényeket és más vallásúakat mégis a világ számos országában üldözik.
Elmondta, Szíria a világ tizenötödik országa az alapján, hogy mennyire súlyos a keresztények bántalmazása. David R. Hodge kifejtette, a szír keresztények ma számos veszéllyel néznek szembe, elsősorban a dzsihadisták támadásaival.
– A Bassár el-Aszad szíriai elnök vezette kormány szeretné megerősíteni a hatalmát, és ezáltal jobban diszkriminálja a keresztényeket, mint a közelmúltban – válaszolta lapunk azon kérdésére David R. Hodge, hogy miként viszonyul a keresztény közösséghez jelenleg a szír kormány. Az MCC vendégoktatója hozzátette, nem nézik jó szemmel, ha valaki áttér a muszlim vallásról a keresztényre, mivel azzal a kormány szerint feltüzelik a muszlimokat.
– Bassár el-Aszad maga is egy vallási kisebbséghez, az alavitákhoz tartozik, amely az iszlám vallás síita ágának egyik alága, míg a szírek többsége, hetven százalékuk az iszlám legnagyobb ágához, a szunnitákhoz tartozik. Az elnöknek és a keresztény kisebbségnek így közös érdeke a szekuláris állam konszenzusának védelme – válaszolta a Magyar Nemzet kérdésére Thibaud Gibelin is, aki szintén az MCC vendégoktatója.
A szír keresztény közösség fennmaradását az üldöztetésükön kívül ugyanakkor az is megnehezíti, hogy a nyugati hatalmak – leginkább az Egyesült Államok, de az Európai Unió is – szankciókat vetnek ki, amelyek arra irányulnak, hogy a kormányzatot a nép kiéheztetésével buktassák meg.
A polgárháborús Szíria ugyanis globális és regionális hatalmi harcok színterévé vált, az ellenzékiek és a kormány között tizenegy éve kirobbant harcban külső országok is hamar elfoglalták a saját helyüket. A konfliktus globális vonatkozása a szír kormányt segítő Oroszország és a felkelőket támogató Egyesült Államok közti feszültségből ered – írta meg korábban lapunk is.
