Kijev még ez év őszén visszahívhatja a posztjáról Berlinbe akkreditált nagykövetét, Andrij Melnyiket – tudta meg a német Bild napilap a diplomata németországi munkáját egyébként dicsérő ukrajnai kormányforrásokból. A hírek szerint Melnyikből külügyminiszter-helyettes lesz. A 46 éves nagykövet nyolc éve tölti be tisztségét Berlinben, még az előző ukrán elnök, Petro Porosenko küldte a német fővárosba. A Bild megjegyezte, hogy rendkívül ritka, hogy egy nagykövet ilyen hosszú ideig szolgáljon egy helyen, általában négy, de legfeljebb hat évig ülnek ugyanabban a székben. Mindazonáltal lehetséges, hogy nem a hosszú idő, hanem szókimondása, ellentmondásos nyilatkozatai és a vendéglátó ország gyakori bírálata késztette cselekvésre a kijevi külügyet.
Melnyik többször nehezményezte ugyanis, hogy a berlini kormány nagyon lassan reagál az ukrajnai háborúra, s késlekedik a fegyverküldéssel, továbbá sürgette, hogy Németország hagyja abba a gázvásárlást Oroszországtól, büntetésül Moszkva Ukrajna elleni inváziójáért.
S ha még ez ilyen udvariatlan megnyilvánulások nem lennének elegendők, Melnyik egy közelmúltban adott videóinterjúban méltatta Sztepan Bandera – többek által fasisztának tartott – ukrán nacionalista „hadvezér” második világháborús tetteit. Bandera követői számos atrocitást és etnikai tisztogatást vittek végbe a zsidók és a lengyelek között, így nem véletlen, hogy Jeruzsálem és Varsó felháborodott az ukrán nagykövet megnyilvánulásain. Kijev azzal mentegetőzött, hogy Melnyik mindössze a magánvéleményének adott hangot, s nem Ukrajna hivatalos álláspontját képviselte. A kínos esetet követő néhány nap múlva kezdtek el szivárogni a hírek a nagykövet visszahívásáról.
A szóban forgó interjúban egyébként az újságíró az egyik kérdésében azt firtatta, Melnyik mit gondol Banderáról, mire a diplomata visszautasította, hogy Bandera tömeggyilkos lett volna – sokkal inkább szabadságharcos volt, akárcsak Robin Hood, s csak az elmúlt évtizedek előítéletei miatt skatulyázták be.
Pedig Bandera egyáltalán nem volt Robin Hood. Történelmi tény, hogy ő vezette és formálta az Ukrán Nacionalisták Szervezetét (OUN), követői pedig antiszemitizmusukról voltak hírhedettek. A nyugat-ukrajnai OUN-tagok időnként a nácik mellett harcoltak, és 1943-ban felelősek voltak az etnikai indíttatású üldözésekért, amelyek során lengyel civilek tízezreit gyilkolták meg, köztük sok zsidót. 1941-től 1944-es szabadulásáig Bandera maga is a Berlin melletti Sachsenhausen koncentrációs tábor lakója volt, mivel a megszálló németek nem tolerálták ukrán nacionalizmusát.
A második világháború után Németországba menekült, és Münchenben élt. Ott ölte meg 1959-ben a szovjet titkosszolgálat, a KGB egyik ügynöke.
Marcin Przydacz lengyel külügyminiszter-helyettes teljesen elfogadhatatlannak nevezte Melnyik múlt pénteki megjegyzéseit.
Pontosan tudjuk, milyenek voltak a lengyel–ukrán kapcsolatok, és mi történt 1943-ban Volhíniában és Kelet-Galíciában
– tette hozzá, utalva az ukrán ultranacionalisták által elkövetett mészárlásokra.
Izrael szerint Melnyik kijelentései a történelmi tények elferdítése, a holokauszt bagatellizálása, valamint a Bandera és népe által meggyilkoltak megsértése. A német szövetségi kormány antiszemitizmusellenes biztosa, Felix Klein hétfőn szintén bírálta a nagykövetet.
Borítókép: Andrij Melnyik, Ukrajna németországi nagykövete a schönefeldi repülőtéren (Fotó: AFP/DPA/Wolfgang Kumm)
