A múlt hónap végén az ellenzék bizalmi szavazáson buktatta meg a bolgár kormánykoalíciót, azóta folynak a próbálkozások új kormány felállítására a jelenlegi parlamenti viszonyok között. Mivel a legnagyobb kormánypárt, a protestpártként tavaly megalakult Folytatjuk a változást (PP) sikertelenül próbálkozott a kormányalakítással, és a legnagyobb ellenzéki alakulat, a jobboldali Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) pedig azonnal visszaadta az államelnöknek a megbízatást, Rumen Radev államfő ma a második legnagyobb kormánypárti erőnek, a szocialistáknak adja a kabinetalakítás lehetőségét.
Amennyiben ők sem járnak sikerrel, az államfő feloszlatja a parlamentet és két hónapon belül előre hozott választásokat ír ki. Ez lenne a negyedik parlamenti választás mintegy másfél éven belül.
Az első kettőt követően egyik pártnak sem sikerült többséget alkotnia, a tavaly novemberi harmadik után pedig törékeny négypárti koalíció jött létre, amely idén júniusban három tagúra csökkent és ezáltal kisebbségbe került. A közvélemény-kutatások szerint, ha most lennének a választások, a GERB 22,2 százalékos eredményt érne el, a PP 21,5, a Szocialista Párt 11,6 százalékot. Vélhetőleg újra patthelyzet alakulna ki.
Az amerikai kormányzat elkerülné az új választások kiírását, nehogy az eddigi keményvonalas oroszellenes politikai irányvonal felpuhuljon.
A napokban az amerikai külügyminisztérium a kormányalakítási párbeszédet szorgalmazta. Ned Price szóvivő szerint „a kormányalakítás nyilvánvalóan belpolitikai kérdés, de mi mindig a párbeszéd mellett vagyunk”. Price rámutatott, hogy „a következő hónapokban Bulgáriának továbbra is számos olyan kihívással kell megküzdenie, amelyek Oroszország ukrajnai háborúja miatt egyre nagyobbak”. Felsorolta azokat a területeket, amelyek Washington figyelmének is a középpontjában állnak: Bulgária helyreállítási tervének jogszabályi keretei, az eurózónához való csatlakozási tervek, a fegyveres erők modernizálása, az energiabiztonság további erősítése és a jogállam kérdése Bulgáriában.
