Ne játsszon a tűzzel! – figyelmeztette Hszi Csin-ping kínai államfő vasárnap Joe Biden amerikai elnököt telefonbeszélgetésük során Tajvannal kapcsolatban, miután Nancy Pelosi demokrata házelnök bejelentette, ázsiai körútjának egyik állomásaként a szigetet is útba ejti. Peking többször világossá tette, hogy a lépésért az „Egyesült Államoknak viselnie kell majd a következményeket”, és egy célzott katonai csapás lehetőségét sem zárták ki Tajvan ellen. Sőt, még olyan meglehetősen vad elméletek is szárnyra kaptak, hogy a kínaiak esetleg az amerikai politikus repülőgépét is lelőnék. A 82 esztendős Nancy Pelosi a fenyegetések ellenére kedd este mégis leszállt Tajvanon.
Ezután nem késlekedett Peking nyilatkozata, mint írták, ez „súlyosan fenyegeti a békét és a stabilitást a Tajvani-szorosban, valamint árt a kínai–amerikai kapcsolatoknak”. A katonai válaszlépések viszont, minden rémforgatókönyv ellenére, úgy tűnik, elmaradtak:
- Állítólag kínai Szu–35-ös vadászbombázók húztak át a Tajvani-szoros fölött.
- A kínai hadsereget a legmagasabb készültségbe helyezték.
- Bejelentettek egy különböző haderőnemek részvételével indítandó hadgyakorlatot Tajvan körzetében. A tájékoztatás szerint a légierő és a haditengerészet bevonásával zajló manőveren éles lövéseket fognak leadni a szorosban, és hagyományos rakétákkal tartanak tesztindításokat a Kína által saját területének vallott szigettől keletre.
- Gazdasági szankcióként felfüggesztették a kereskedelmet tajvani kekszgyártókkal, ami a BBC szerint a kétoldalú kereskedelem jelentős részét teszi ki.
A hírekre reagált Tajvan is, úgy vélték, Peking a manőverekkel meg akarja félemlíteni a sziget társadalmát. Hozzátették, hogy Tajvan fegyveres erői magasabb készültséget rendeltek el, de a lakosoknak nincs miért aggódniuk.
Már csak azért sem, mert az Egyesült Államok hetedik flottája időközben a Twitteren közölte, hogy
a július eleje óta a térségben tartózkodó Ronald Reagan repülőgép-hordozó jelenleg délre hajózik Tajvantól, a Fülöp-szigeteknél.
Az amerikai haditengerészet által közzétett felvételeken a Ronald Reagant lehetett látni a Carl Brashear ellátóhajó oldalán. Ezenfelül az amerikai tengerészgyalogság Tripoli nevű hajója is a térségben tartózkodik Tajvantól keletre. A Pentagon tagadta, hogy a hadihajók jelenléte a térségben összefüggésben állna Pelosi látogatásával.
Ez a mostani helyzet azért veszélyes, mert bele lehet a kínaiakat kényszeríteni olyasmibe, amikor egy kínai vezető azt mondhatja, nem fogjuk elengedni a tajvani ügyet, és ekkor tényleg nem kizárt egy összecsapás Tajvan ürügyén
– értékelte az eszkaláció esélyeit az Index megkeresésére Salát Gergely Kína-szakértő. A Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója egyúttal azt is egyértelművé tette, a kialakult feszült helyzetért teljes egészében az amerikaiak a felelősek.
Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő a Mandineren pedig arra mutatott rá:
a fősodratú sajtóban Kína tajvani partraszállását vizionálják – pedig egy ilyen hadművelet sikerének esélye szinte egyenlő a nullával.
Az MTI emlékeztetett: bár Washington hivatalosan nem ismerte el Tajvant, a sziget egyik legnagyobb fegyverszállítójának számít, Biden hivatalba lépése óta az amerikai védelmi minisztérium már három, Tajpejbe küldendő fegyvereladást hagyott jóvá, legutóbb áprilisban.
A szigetet idén több amerikai politikus is felkereste, és Biden korábban jelezte, hogy az Egyesült Államok kínai támadás esetén kész katonailag is beavatkozni Tajvan védelmében.
Borítókép: A tajvani külügyminisztérium által közreadott képen Joseph Vu tajvani külügyminiszter (b) üdvözli Nancy Pelosit, az amerikai képviselőház elnökét (k) a tajpeji Szungsan repülőtéren 2022. augusztus 2-án. (Fotó: MTI/EPA/Tajvani külügyminisztérium)
