Az is valós történés volt, hogy a szerbek lezárták az utat a Pristina–Raska országúton Rudare településnél. Így tiltakoztak a pristinai hatalom szerb igazolványokra és rendszámtáblákra vonatkozó határozata ellen. Az ottani szerb lakosság Zubin Potoknál is elzárta az utat. A barikádoknál ezt követően a ROSU koszovói különleges rendőri alakulat tagjai is megjelentek. Az útlezárásokat követően lezárták a jarinjei és brnjaki adminisztratív átkelőket – közölte a koszovói rendőrség.
A tiltakozást az a bejelentés váltotta ki, hogy a jarinjei és brnjaki adminisztratív átkelőkön vasárnap éjféltől mindenkit feltartóztatnak, aki szerb személyi igazolvánnyal akar átlépni. Nekik belépő- és kilépődokumentumot adtak volna és megkezdődött volna a koszovói szerb rendszámtáblák lecserélése is. A feszültség akkor csökkent, amikor a pristinai vezetés éjjel közölte, hogy egy hónappal elhalasztja a szerb igazolványokra és a rendszámtáblákra vonatkozó intézkedés hatálybalépését, amennyiben eltávolítják a barikádokat a határokról. Ezt Albin Kurti miniszterelnök közölte, míg korábban Xhelal Svecla, a pristinai belügyminiszter – nem sokkal éjfél után – a Facebookon jelentette be, hogy megkezdődött a 90 napig érvényes be- és kilépési okmányok kiosztása.
A hírügynökségi jelentések szerint az Egyesült Államok kérésére döntött úgy a pristinai kormány, hogy elhalasztja az intézkedések bevezetését, miután Jeffrey Hovenier amerikai nagykövettel konzultáltak.
Hovenier ugyanakkor azt nyilatkozta, a két intézkedést tartalmazó koszovói döntés teljesen helyénvaló, összhangban van a brüsszeli megállapodással, de a halasztásnak meg kell történnie, mert téves információk és félreértések jelentek meg.
Hovenier szerint az amerikaiak azt remélik, hogy az uniós partnerekkel közösen dolgozhatnak a feszültségek csökkentésén. A félreértések elkerülése végett megjegyezte, hogy nem a koszovói miniszterelnök határozatának visszavonását, hanem annak az elhalasztását kérték. Albin Kurti koszovói miniszterelnök a Twitteren erősítette meg, hogy szeptember elsejére teszik át a pénteki döntés végrehajtásának kezdetét.
Alekszandar Vucsics szerb elnök sajtóhírek szerint az éjszakát a hadsereg főparancsnokságán töltötte, ott egyeztetett a lehetséges katonai lépésekről valamilyen elfajuló provokáció esetén.
A NATO 3700 fős koszovói békefenntartó missziója – amelyet magyar parancsnok irányít – éjjel közleményt adott ki, amelyben leszögezték: készen állnak beavatkozni, ha a stabilitás veszélybe kerül.
Kajári Ferenc dandártábor szerb híradások szerint személyesen járt az északi területeken.
A szerb sajtó több helyen kiemeli a NATO-kontingens részéről tanúsított kimértnek és professzionálisnak nevezett hozzáállást. A szerb elnök pedig rámutatott, hogy Belgrád számára rendkívül fontos, hogy folytatódjon a párbeszéd Belgrád és Pristina között. Vucsics arról számolt be, hogy Belgrád kérte a nemzetközi közösség képviselőit, tegyenek meg mindent, hassanak Pristinára, hogy az vonja vissza döntéseit. A Pink televíziónak adott nyilatkozatában kitért rá, hogy Milan Mojszilovics tábornok tárgyalt a KFOR parancsnokával, a beszélgetés professzionális volt, és korrekt légkörben zajlott. Mindkét fél kötelezettségeit elfogadták, elsősorban az információcserében, mert sok a valótlanság és gyakori a félretájékoztatás.
Koszovó korábban döntött úgy, hogy augusztus 1-jétől a Szerbiából Koszovóba érkezőknek a szerbiai okmányaikat a Pristina által kiállított, három hónapig érvényes utazási okmányokra kell cserélniük.
A pristinai lépés hátterében az áll, hogy Szerbia nem ismeri el a koszovói okmányokat, hiszen ezzel – ha nem is hivatalosan – de lényegében elismerné a szakadár tartomány önállóságát.
A koszovói fél viszont arra hivatkozik, hogy csak a kölcsönösség elvét akarja alkalmazni. Tizennégy évvel azt követően, hogy Koszovó kikiáltotta függetlenségét Szerbiától, az egykori tartomány északi részén élő mintegy ötvenezer szerb ugyanis még mindig a szerb hatóságok által kiadott rendszámtáblákat és okmányokat használja, nem hajlandó elismerni Pristina intézményeit. Koszovót mintegy száz ország ismerte el független államként, de mintegy száz másik ország nem tette ezt meg.
Moszkva is megszólalt az ügyben: Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a fokozott feszültségért a koszovói hatóságok által bevezetett, szerinte alaptalan és diszkriminatív szabályokat okolta.
Borítókép: Járművek torlaszolják el az utat az észak-koszovói Mitrovica közelében (Fotó: AFP/Erkin Keci)
