Magyarországnak mindamellett kedvezett az 1960–80-as évek aggastyán szovjet vezetői, Leonyid Brezsnyev, Jurij Andropov és Konsztantyin Csernyenko után üdítőnek ható, 1985–91-es gorbacsovi korszak. „Le a Kádár-, Losonci-féle vezetéssel! Le kell váltani őket! Gorbacsov jó elvtárs, ő jól csinálja!” — olvasható elrettentő, hiszen „lázító” példaként abban a magyar titkosszolgálati jelentésben, amelyet Gorbacsov halálának apropóján közölt szerdán az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára. „Jön, jön, jön, jön az új nemzedék / másként fúj már a szél / (tapsolj hát) ó, ó, ó, oké, Gorbacsov / így lesz majd jó világ…” – énekelte nálunk 1989-ben Csepregi Éva a Neoton Famíliából. A gorbacsovi nyitásnak köszönhetően szólaltathatta meg 1986-ban Budapesten és magyarul Freddy Mercury (Queen) is a Tavaszi szél vizet áraszt című népdalt. Mindamellett a Grósz Károly és Berecz János, korabeli MSZMP-vezetők nevéből képzett „grósznoszty” és „berecsztrojka” műszavak inkább keserű iróniának illettek be, semmint valóságnak: az 1986. március 15-i tüntetőket a „lánchídi csatában” a rendőrök a keményvonalas uralom jegyében még úgy elverték, mint szódás a lovát.
De a változásokat a rendszerváltozás korának magyar vezetése is érzékelte. Antall József, az első szabadon választott miniszterelnök reálpolitikusként állt a kérdéshez, elismerve Gorbacsov történelmi szerepét. A kormányfő 1991. december 6-án Moszkvába látogatott hozzá – alig pár héttel a Szovjetunió felbomlása előtt.
Gorbacsov a tárgyaláson azt a benyomást keltette, mintha nem tudatosult volna benne, hogy szétesik a Szovjetunió, vagy mintha nem lenne hajlandó ezt elfogadni
– emlékezett vissza lapunknak három évtized távlatából Kontra Ferenc egykori diplomata, aki Antall és Gorbacsov tolmácsa volt. – Nekünk ekkor már a magyar–orosz alapszerződés aláírása volt fontos Borisz Jelcinnel és a dokumentumban foglalt biztonsági garanciákkal, és Jelcin volt az, aki jelezte: hamarosan nagy bejelentést tesznek. Mi már fél évvel korábban jeleztük egy Budapesten tárgyaló amerikai delegációnak, hogy szerintünk nem annyira Gorbacsov személyére érdemes összpontosítaniuk, hanem arra, hogy milyen új tényezők lépnek színre utána – tette hozzá. A tárgyaláson Gorbacsov fontos bejelentést is tett. „Nincs jogunk nem beszélni 1956-ról, el kell ismernünk, hogy a Szovjetunió durván beavatkozott Magyarország belügyeibe a forradalom idején”, fogalmazott a korabeli beszámolók szerint. Gorbacsov 1991. december 25-én írta alá a Szovjetunió felbomlását jelentő dokumentumot, és szavajárása szerint ekkor, hatvanévesen lett „ország- és munkanélküli” nyugdíjas.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!