Egy hónapja beszéltünk utoljára telefonon, én hívtam fel. Az elmúlt években már számos betegség gyötörte, a végén kerekesszékhez kötve élt. De szellemileg ép volt, követte és rendkívül elszomorítónak tartotta az ukrajnai háborút. Orosz apa és ukrán anya gyermekeként testvérháborúnak tartotta ezt, amelynek nem lett volna szabad bekövetkeznie
— mondja telefonon Zolcer János, Németországban befutott felvidéki filmproducer, aki filmet forgatott Gorbacsovról, és húsz évig állt rendszeres kapcsolatban a Szovjetunió utolsó vezetőjével, egyben az elsővel, aki nem élt még az 1917-es októberi forradalom, azaz a bolsevik hatalomátvétel idején. — Moszkvában nagyon rossz volt a megítélése, őt hibáztatták a Szovjetunió összeomlásáért, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig szűkszavú táviratot küldött ugyan a 90. és a 91. születésnapjára, de nem fogadta a hívásait. Jellemző, hogy a halálhírét is a klinika jelentette be, ahol meghalt — teszi hozzá. „Magát nem szolgálom ki! Maga szétverte a Szovjetuniót!” – idéz Zolcer egy orosz büfésnőt a Gorbacsov titkai: Az ember, aki megváltoztatta a világot című könyvében, amelynek előszavát az egykori szovjet pártfőtitkár írta.
Gorbacsov megmentette a világot, de nem tudta megmenteni a Szovjetuniót
— közölte a 91 éves politikus halálhíre nyomán az orosz állami média.
– Van egy orosz dal: „az én címem nem utca, házszám / az én címem a Szovjetunió”. Gorbacsov jót akart: a glasznoszttyal (nyíltsággal, politikai enyhüléssel) és a peresztrojkával (gazdasági-társadalmi átalakulással) felszabadította az orosz lelket, de nyújtani már semmit nem tudott a számára. Egy korabeli magyar vezető úgy fogalmazott: Trabantba épített Jaguar-motort. Nem működött az ország – vont mérleget Nógrádi György külpolitikai szakértő abban a cikkben, amelyet Gorbacsov 90. születésnapjának apropóján írtunk tavaly. Nógrádi az 1980-as években sokat utazott a Szovjetunióban, és elmondása szerint mindenütt a hanyatlás jeleit, korrupciót, az egyes nemzetiségek fokozódó elégedetlenségét tapasztalta. A Szovjetunió 1991-es felbomlásával viszont 25 millió orosz került idegen államba.
A meggyengült, de mégis kontroll alatt tartott volt szuperhatalom orosz része pedig mélyre süllyedt az 1990-es években, az olykor nemzetközi találkozókon is ittasan tántorgó Borisz Jelcin elnöksége alatt.
Korrupció, bűnözés, leszámolások, elszegényedés, lecsúszás, alkoholizmus és az oroszokat felkészületlenül érő vadkapitalizmus farkastörvényei uralták a mindennapokat. Mindezért sokan szintén Gorbacsovot tették felelőssé. – A történelem túllépett rajta. Ugyanúgy állították félre, mint 1964-ben Nyikita Hruscsovot. Tömegbázisa nem volt, olyan hatalmi kört pedig nem épített ki, mint később Putyin – mondta Nógrádi.