Egy hónapja beszéltünk utoljára telefonon, én hívtam fel. Az elmúlt években már számos betegség gyötörte, a végén kerekesszékhez kötve élt. De szellemileg ép volt, követte és rendkívül elszomorítónak tartotta az ukrajnai háborút. Orosz apa és ukrán anya gyermekeként testvérháborúnak tartotta ezt, amelynek nem lett volna szabad bekövetkeznie
— mondja telefonon Zolcer János, Németországban befutott felvidéki filmproducer, aki filmet forgatott Gorbacsovról, és húsz évig állt rendszeres kapcsolatban a Szovjetunió utolsó vezetőjével, egyben az elsővel, aki nem élt még az 1917-es októberi forradalom, azaz a bolsevik hatalomátvétel idején. — Moszkvában nagyon rossz volt a megítélése, őt hibáztatták a Szovjetunió összeomlásáért, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig szűkszavú táviratot küldött ugyan a 90. és a 91. születésnapjára, de nem fogadta a hívásait. Jellemző, hogy a halálhírét is a klinika jelentette be, ahol meghalt — teszi hozzá. „Magát nem szolgálom ki! Maga szétverte a Szovjetuniót!” – idéz Zolcer egy orosz büfésnőt a Gorbacsov titkai: Az ember, aki megváltoztatta a világot című könyvében, amelynek előszavát az egykori szovjet pártfőtitkár írta.
Gorbacsov megmentette a világot, de nem tudta megmenteni a Szovjetuniót
— közölte a 91 éves politikus halálhíre nyomán az orosz állami média.
– Van egy orosz dal: „az én címem nem utca, házszám / az én címem a Szovjetunió”. Gorbacsov jót akart: a glasznoszttyal (nyíltsággal, politikai enyhüléssel) és a peresztrojkával (gazdasági-társadalmi átalakulással) felszabadította az orosz lelket, de nyújtani már semmit nem tudott a számára. Egy korabeli magyar vezető úgy fogalmazott: Trabantba épített Jaguar-motort. Nem működött az ország – vont mérleget Nógrádi György külpolitikai szakértő abban a cikkben, amelyet Gorbacsov 90. születésnapjának apropóján írtunk tavaly. Nógrádi az 1980-as években sokat utazott a Szovjetunióban, és elmondása szerint mindenütt a hanyatlás jeleit, korrupciót, az egyes nemzetiségek fokozódó elégedetlenségét tapasztalta. A Szovjetunió 1991-es felbomlásával viszont 25 millió orosz került idegen államba.
A meggyengült, de mégis kontroll alatt tartott volt szuperhatalom orosz része pedig mélyre süllyedt az 1990-es években, az olykor nemzetközi találkozókon is ittasan tántorgó Borisz Jelcin elnöksége alatt.
Korrupció, bűnözés, leszámolások, elszegényedés, lecsúszás, alkoholizmus és az oroszokat felkészületlenül érő vadkapitalizmus farkastörvényei uralták a mindennapokat. Mindezért sokan szintén Gorbacsovot tették felelőssé. – A történelem túllépett rajta. Ugyanúgy állították félre, mint 1964-ben Nyikita Hruscsovot. Tömegbázisa nem volt, olyan hatalmi kört pedig nem épített ki, mint később Putyin – mondta Nógrádi.
Magyarországnak mindamellett kedvezett az 1960–80-as évek aggastyán szovjet vezetői, Leonyid Brezsnyev, Jurij Andropov és Konsztantyin Csernyenko után üdítőnek ható, 1985–91-es gorbacsovi korszak. „Le a Kádár-, Losonci-féle vezetéssel! Le kell váltani őket! Gorbacsov jó elvtárs, ő jól csinálja!” — olvasható elrettentő, hiszen „lázító” példaként abban a magyar titkosszolgálati jelentésben, amelyet Gorbacsov halálának apropóján közölt szerdán az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára. „Jön, jön, jön, jön az új nemzedék / másként fúj már a szél / (tapsolj hát) ó, ó, ó, oké, Gorbacsov / így lesz majd jó világ…” – énekelte nálunk 1989-ben Csepregi Éva a Neoton Famíliából. A gorbacsovi nyitásnak köszönhetően szólaltathatta meg 1986-ban Budapesten és magyarul Freddy Mercury (Queen) is a Tavaszi szél vizet áraszt című népdalt. Mindamellett a Grósz Károly és Berecz János, korabeli MSZMP-vezetők nevéből képzett „grósznoszty” és „berecsztrojka” műszavak inkább keserű iróniának illettek be, semmint valóságnak: az 1986. március 15-i tüntetőket a „lánchídi csatában” a rendőrök a keményvonalas uralom jegyében még úgy elverték, mint szódás a lovát.
De a változásokat a rendszerváltozás korának magyar vezetése is érzékelte. Antall József, az első szabadon választott miniszterelnök reálpolitikusként állt a kérdéshez, elismerve Gorbacsov történelmi szerepét. A kormányfő 1991. december 6-án Moszkvába látogatott hozzá – alig pár héttel a Szovjetunió felbomlása előtt.
Gorbacsov a tárgyaláson azt a benyomást keltette, mintha nem tudatosult volna benne, hogy szétesik a Szovjetunió, vagy mintha nem lenne hajlandó ezt elfogadni
– emlékezett vissza lapunknak három évtized távlatából Kontra Ferenc egykori diplomata, aki Antall és Gorbacsov tolmácsa volt. – Nekünk ekkor már a magyar–orosz alapszerződés aláírása volt fontos Borisz Jelcinnel és a dokumentumban foglalt biztonsági garanciákkal, és Jelcin volt az, aki jelezte: hamarosan nagy bejelentést tesznek. Mi már fél évvel korábban jeleztük egy Budapesten tárgyaló amerikai delegációnak, hogy szerintünk nem annyira Gorbacsov személyére érdemes összpontosítaniuk, hanem arra, hogy milyen új tényezők lépnek színre utána – tette hozzá. A tárgyaláson Gorbacsov fontos bejelentést is tett. „Nincs jogunk nem beszélni 1956-ról, el kell ismernünk, hogy a Szovjetunió durván beavatkozott Magyarország belügyeibe a forradalom idején”, fogalmazott a korabeli beszámolók szerint. Gorbacsov 1991. december 25-én írta alá a Szovjetunió felbomlását jelentő dokumentumot, és szavajárása szerint ekkor, hatvanévesen lett „ország- és munkanélküli” nyugdíjas.
Borítókép: a Nobel-békedíjas volt pártfőtitkár 2022. augusztus 30-án, 91 éves korában elhunyt (Fotó: AFP/Pascal Guyot)
