Virágzik a fegyverpiac az iraki Facebook-oldalakon

Elemzők szerint Zuckerberg techóriása nem fordít kellő figyelmet a káros tartalmak terjedésének mérséklésére.

Abu Hauraa, a licenced Iraqi arms seller, shows off a Kalashnikov assault rifle to a client in his shop in the capital Baghdad's eastern Sadr City district on September 24, 2018. (Photo by AHMAD AL-RUBAYE / AFP) Fotó: AHMAD AL-RUBAYE / AFP

Adják-veszik a veszélyesebbnél veszélyesebb fegyvereket az irakiak a Facebookon – derült ki a londoni székhelyű Stratégiai Párbeszéd Intézetének (ISD) nemrégiben közzétett jelentéséből. Szakértők szerint mindez annak a következménye, hogy a platform nem tesz nagyobb erőfeszítéseket a káros és veszélyes tartalmak terjedésének mérséklése érdekében, különösen az olyan térségekben, mint a Közel-Kelet, Afrika vagy Ázsia. Hangsúlyozták: számos hiányosság van többek közt az arab és kurd nyelvű irányelvekben.

Az arab és kurd nyelvű káros tartalmak visszaszorításának hiánya nyílt fegyverpiacot hozott létre a Facebookon Irakban

– szögezte le az ISD Afrikával, Közel-Kelettel és Ázsiával foglalkozó munkatársa, Moustafa Ayad a franciaországi székhelyű Euronews hírcsatorna megkeresésére.

A szakértő szerint különösen a konfliktuszónák esetében van szükség magasabb szintű tartalommoderálásra, ugyanis ezekben a térségekben a gyűlöletet keltő tartalmak könnyen átcsúsznak az automatikus rendszereken.

Ayad arról is beszámolt, hogy a Facebook-oldalak kommentszekcióiban, valamint a több mint kétmillió követőjű oldalakon viszonylag könnyű eladni a fegyvereket.

Általában az eszközök tulajdonosai és a vásárlók sem rejtik véka alá eladási-vásárlási szándékaikat – erre utal legalábbis, hogy az esetek többségében álprofilokat sem hoznak létre a felhasználók és telefonszámaikat is közzéteszik. Június végén például egy fiatal diákról állapították meg a hatóságok, hogy a Facebookon vásárolt fegyverrel lőtt agyon két professzort az Erbílben (iraki Kurdisztán fővárosa) található Szalahaddin Egyetemen.

Az ISD kutatásai szerint gránátokkal, sörétes puskákkal és automata lőfegyverekkel kereskednek leginkább az irakiak a közösségi média felületein, még akkor is, ha az adott Facebook-oldal kifejezetten tiltja posztjai alatt az ilyen hozzászólásokat.

Mark Zuckerberg techóriását az elmúlt években folyamatosan bírálták azért, mert az angol nyelvterületekhez mérten jóval kevesebb erőforrása van az olyan „egzotikusnak” tartott nyelvek esetében, mint például az arab. A Facebook szerint további problémát okoz az is, hogy az arab nyelvnek különböző nyelvjárásai vannak.

Játékok mellé kipakolt lőfegyverek egy bagdadi piacon. Fotó: AFP/Sabah Arar

Irak egyébként világszinten élen jár a fegyvertartásban, 2017-es becslések szerint legalább 7,6 millió fegyver jutott az akkor több mint 37,5 milliós lakosságra. A közel-keleti ország öt évvel ezelőtt a 29. helyet foglalta el az egy főre jutó, civilek kezében lévő fegyverek számának listáján. Elemzők úgy vélik, a Szaddám Huszein 1979-től 2003-ig tartó elnöksége alatt vívott háborúk nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az arab országban a mai napig nagy számban legyenek lőfegyverek a civilek tulajdonában. Miután ugyanis az Egyesült Államok 2003-as iraki inváziója során feloszlatta a hadsereget, temérdek fegyver maradt a katonák kezében. Noha Washington megkísérelte kialakítani az új, felfegyverzett iraki haderőt, a dezertálások magas aránya miatt a kísérlet kudarcot vallott. Ezt követően sokan a feketepiacon váltak meg fegyvereiktől.

Borítókép: Egy engedéllyel rendelkező iraki fegyverkereskedő Kalasnyikov típusú puskát mutat ügyfelének Bagdadban. (Fotó: AFP/Ahmad al-Rubaye)