A szakértő szerint különösen a konfliktuszónák esetében van szükség magasabb szintű tartalommoderálásra, ugyanis ezekben a térségekben a gyűlöletet keltő tartalmak könnyen átcsúsznak az automatikus rendszereken.
Ayad arról is beszámolt, hogy a Facebook-oldalak kommentszekcióiban, valamint a több mint kétmillió követőjű oldalakon viszonylag könnyű eladni a fegyvereket.
Általában az eszközök tulajdonosai és a vásárlók sem rejtik véka alá eladási-vásárlási szándékaikat – erre utal legalábbis, hogy az esetek többségében álprofilokat sem hoznak létre a felhasználók és telefonszámaikat is közzéteszik. Június végén például egy fiatal diákról állapították meg a hatóságok, hogy a Facebookon vásárolt fegyverrel lőtt agyon két professzort az Erbílben (iraki Kurdisztán fővárosa) található Szalahaddin Egyetemen.
Az ISD kutatásai szerint gránátokkal, sörétes puskákkal és automata lőfegyverekkel kereskednek leginkább az irakiak a közösségi média felületein, még akkor is, ha az adott Facebook-oldal kifejezetten tiltja posztjai alatt az ilyen hozzászólásokat.
Mark Zuckerberg techóriását az elmúlt években folyamatosan bírálták azért, mert az angol nyelvterületekhez mérten jóval kevesebb erőforrása van az olyan „egzotikusnak” tartott nyelvek esetében, mint például az arab. A Facebook szerint további problémát okoz az is, hogy az arab nyelvnek különböző nyelvjárásai vannak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!