Kétharmados többséget szerezhet az olasz jobboldal

Az adózás és a bevándorlás kérdésében is hatalmas változásokat hajthatnak végre Giorgia Meloniék.

Ancona, 2022. augusztus 23. Giorgia Meloni, a jobboldali Olasz Testvérek vezetõje beszél támogatóihoz az Anconában rendezett hivatalos kampánynyitón 2022. augusztus 23-án. Olaszországban szeptember 25-én rendezik az elõrehozott parlamenti választásokat. MTI/AP/Domenico Stinellis Fotó: Domenico Stinellis

A legfrissebb felmérések szerint a szavazatok 47 százalékát szerzi meg a szeptember 25-i előre hozott olaszországi választásokon a hárompárti jobboldali koalíció. A második helyen a négypárti baloldali választási szövetség áll 29 százalékkal, őket követi a centrista Öt Csillag Mozgalom 12, illetve az Élő Itália vezette balliberális kétpárti szövetség 7 százalékkal.

A kérdés tehát nem az, hogy kormányra kerül-e, hanem hogy kétharmados többséget tud-e szerezni az Olaszország Testvérei, a Liga és a Hajrá, Olaszország! alkotta jobboldali összefogás.

A YouTrend közvéleménykutató szerint a jelenlegi mintegy 18 százalékpontos előnyét legalább 21-22 százalékpontra kellene növelnie a jobboldalnak ahhoz, hogy sikerüljön alkotmányozói többséget szereznie az alsóházban és a szenátusban egyaránt. A legfrissebb felmérések alapján 246-255 mandátumuk lesz a 400 fős alsóházban és 125-127 szenátori helyük a 200 tagú felsőházban. A mandátumok harmadát az egyéni jelöltek között, kétharmadát arányos rendszerrel osztják szét a pártokra leadott voksok alapján.

A listás szavazáson akár az 50 százalékot is elérheti a jobboldal, ez a mandátumok közel 60 százalékát jelentené. Ha pedig olyan a közhangulat, hogy a szavazatok ilyen nagy arányát kapja meg egy választási szövetség, akkor általában az egyéni mandátumok terén is tarolni szokott. Vagyis elképzelhető, hogy a jobboldal a kétharmados többséget is megszerzi

 – mondta lapunknak Szomráky Béla Olaszország-szakértő.

A jobboldal megszorongatására csupán akkor lenne képes a baloldal, ha mindhárom blokk összefogna egymással, ám erre kevés az esély. A liberális blokkban helyet foglaló Akció nevű párt vezetője, Carlo Calenda például azt mondta, azért nem csatlakozik a baloldali pártok csapatához, mert olyan formációk és politikusok is tagjai lettek, akiket az olaszok látni sem bírnak. A legerősebb baloldali alakulat, a Demokrata Párt vezetője, Enrico Letta pedig hangsúlyozta, sem a liberálisok legerősebb erejével, az Élő Itáliával, sem az Öt Csillag Mozgalommal nem akar szövetkezni.

A baloldalnak nincsen közös víziója, egyedül a jobboldal iránti gyűlölet tartja egyben

 – hangoztatta Giorgia Meloni, a legnépszerűbb jobboldali párt, az Olaszország Testvérei elnöke.

Olaszország modern kori történetében példátlan lenne a kétharmados többség, amely feljogosítaná a kormányt arra, hogy népszavazás kiírása nélkül módosítsa az alkotmányt. – Ez arra ad lehetőséget, hogy egy sor változást eszközöljenek az 1948-ban született alkotmányban – hangsúlyozta Szomráky Béla, aki szerint az egyik ilyen változtatás az adózás lehetne.

Az alkotmány megkötötte a kormányok és a parlamentek kezét, hiszen progresszív adózási formát ír elő. A baloldal ez alapján főleg a középosztállyal fizettet adót

 – emlékeztet a szakértő. Ezzel szemben a hárompárti jobboldali koalíció választási programja az adócsökkentések mellett egykulcsos adórendszert tervez bevezetni.

A szövetség azt is világossá tette, hogy a franciaországiéhoz hasonló elnöki rendszert kíván bevezetni, amelyben az államfőt közvetlenül a nép, nem a parlament választaná meg. Mindez azt is jelenti, hogy a baloldali Sergio Mattarella államfő nemrég meghosszabbított mandátuma is lerövidülne, helyet adva egy esetleges jobboldali jelöltnek.

A jobboldal az alkotmánymódosítással megakadályozhatná a baloldal azon kísérleteit is, hogy állampolgársághoz juttassa a migránsokat, ezáltal újabb szavazókat szerezzen magának

 – mondta Szomráky Béla. Az elmúlt húsz évben több kísérlet történt Olaszországban azért, hogy kibővítsék az állampolgárságot megszerzők körét. A „ius soli” értelmében az Olaszországban született gyermekek automatikusan megkapták volna az állampolgárságot. A „ius scholae” törvénytervezet célja pedig az, hogy olyan, a 18. életévüket még be nem töltött külföldi gyermekek juthassanak állampolgársághoz, akiknek a szülei rendezett jogi viszonyok között élnek megszakítás nélkül Olaszországban, és gyermekük legalább öt éven keresztül tanult olasz közoktatási intézményben. A jobboldal eddig sikeresen megakadályozta ezeket a törekvéseket, alkotmánymódosítással pedig véget is vethetne ezeknek.

A kétharmados többséggel ráadásul bebetonozhatnák azokat a bevándorlásellenes törvényeket – például a migránsokat szállító hajók kikötésének tilalmát –, amelyeket a Ligát vezető Matteo Salvini belügyminisztersége idején (2018–19) vezettek be, de amelyeket a baloldal visszavont.

Giorgia Meloni – aki a leendő jobboldali kormányban a miniszterelnöki posztra esélyes – azt mondta nemrég: Afrika és Európa közötti hajóblokáddal akarja leállítani az olaszországi partok felé tartó migrációt. –  Afrikában kell regisztrációs központokat felállítani, melyekben ellenőrizhető, kinek van joga menekültként továbbmenni, és ki számít illegális bevándorlónak. Utóbbiakat vissza kell küldeni oda, ahonnan érkeztek – közölte.

Borítókép: Giorgia Meloni, a jobboldali Olaszország Testvérei vezetője beszél támogatóihoz az Anconában rendezett hivatalos kampánynyitón 2022. augusztus 23-án (Fotó: MTI/AP/Domenico Stinellis)