Mire mehet az ukrán ellentámadás a déli fronton?

Ukrajna néhány nappal ezelőtt megindította régóta beharangozott ellentámadását a déli fronton, ám arról szinte semmit nem tudni, hogy az offenzíva hogy halad. Pedig a hadművelet az egész háború kimenetelére is döntő fontosságú lehet.

Kijev, 2022. augusztus 30. Az ukrán különleges erõk egyik önkéntes mesterlövésze gyakorlatozáson vesz részt Kijev közelében 2022. augusztus 27-én. MTI/AP/Andrev Kravcsenko Fotó: Andrev Kravcsenko

Ami sokáig üres propagandafogásnak tűnt, hétfőn valósággá vált: Ukrajna hivatalosan is bejelentette, hogy ellentámadást indított a – februárban elsőként összeomló – déli fronton. 

Azóta azonban nagy a csönd. Kijev teljes hírzárlatot rendelt el, a helyi sajtó mélyen hallgat, legfeljebb a közösségi médiában szivárog ki valamennyi információ. Közben Moszkva egy ideig még az offenzíva tényét sem ismerte el, „hisztériakeltésnek” nevezte az erről szóló híreket, majd hirtelen stratégiát váltva „teljes ukrán kudarcról” és „valóságos vérfürdőről” számolt be. 

Ezúttal a máskor oly jól értesült nyugati média is csak a sötétben tapogatózik, a brit védelmi minisztérium például mindössze annyit írt tegnapi jelentésében, hogy az ukrán erők folytatták a támadást a déli fronton, és néhány helyen visszaszorították az oroszokat.

Kijevből az első napokat követően olyan hírek érkeztek, hogy az ellentámadás jól halad, az első védelmi vonalat áttörték, több települést is visszafoglaltak, a szakadár területek átcsoportosított védői megfutamodtak. 

Ezzel szemben Moszkva azt állította, hogy már a csapatösszevonások során precíziós csapásokat mértek az ellenségre, akik sosem látott veszteségeket szenvedtek, egyetlen nap alatt több mint ezerkétszáz emberük halt meg. 

Hol lehet az igazság? Mindkét oldal kijelentéseire akadnak közvetett bizonyítékok. Előbbire például az, hogy Herszon megye oroszbarát vezetője lelepleződött, az oroszországi Voronyezs városából, a harcoktól több mint hatszáz kilométeres távolságból üzent – azaz alighanem elmenekült. A jelentős ukrán veszteségeket viszont az jelzi, hogy kiderült, csak a munkácsi 128. dandár hat halottat gyászol alig néhány nap után.

Az ukrán vezetés egyébként már korábban sem csinált titkot belőle, hogy ellentámadásra készül a déli fronton, sokan azonban megkérdőjelezték, hogy mennyi esélyük van a sikerre. Nyugati sajtóértesülések szerint az offenzívát előre egyeztették az amerikaiakkal, akik meggyőzték őket, hogy csak egy korlátozottabb, főként a déli országrészre koncentráló támadást indítsanak, ehhez pedig a háborús forgatókönyveket modellező úgynevezett hadijátékokkal is szimuláltak. 

A nyugati várakozások szerint a csata aligha fog gyorsan eldőlni, valószínűleg az őszi és téli időjárással pedig csak tovább lassulhat az előrenyomulás. 

Főleg, hogy az ukránok nem fejjel mennek a falnak: amit eddig tudni lehet, az alapján főleg tüzérségi csapásokkal célozzák a Dnyeper folyón átívelő hidakat, hogy elvágják az orosz utánpótlásvonalakat. 

A hadművelettel sokat kockáztatnak, hiszen egy vereség katasztrofális következményekkel járhat, akár megnyithatná az utat egy újabb orosz offenzíva előtt. Ugyanakkor sokat is nyerhetnek: már a tény is óriási jelentőségű, hogy fél évvel azután, hogy az összeomlás szélén álltak, ellentámadásba lendültek. De a lépés stratégiailag sem elhanyagolható, hiszen az oroszok kénytelenek jelentős erőket átcsoportosítani a keletiről a déli frontra, ezzel az előrenyomulásuk a Donbaszban még jobban lelassulhat, miközben máris minden erődített faluért ádáz küzdelmet vívnak. 

Az oroszok most olyan kihívással néznek szembe, amellyel az elmúlt fél év alatt még nem találkoztak: képesek-e megtartani a már elfoglalt területeket?

 Herszon elvesztése katonailag talán nem lenne túl nagy érvágás, politikailag viszont mindenképpen, hiszen a terület oroszbarát vezetése már a népszavazást készítette elő arról, hogy csatlakozzanak-e Oroszországhoz.

Borítókép: Az ukrán különleges erõk egyik önkéntes mesterlövésze gyakorlatozáson vesz részt Kijev közelében 2022. augusztus 27-én.
(Fotó: MTI/AP/Andrev Kravcsenko)