Svédasztalos választás Svédországban

A jóléti mintaállamnak tartott Svédország évek óta komoly társadalmi és gazdasági problémákkal küzd, amelyekkel a nyolc éve hatalmon lévő szociáldemokrata kormányzat – amely részben okozója ezeknek – nem tudott megbirkózni. Ennek ellenére a kormánypárt népszerűsége a négy évvel ezelőtti szinten van, a bal- és jobboldal pártjainak támogatottsága között pedig rendkívül kiegyenlített az arány a vasárnapi választások előtt.

SWEDEN-POLITICS-VOTE Fotó: JONATHAN NACKSTRAND

A határozott, de konfrontációt kerülő kormányfőnek „kapóra jött” a háború, biztos kézzel fordította meg pártja és a többségi társadalom NATO-ellenes hozzáállását, és adta be országa jelentkezését a védelmi szervezetbe.

Az energiaválságra hatalmas költségvetési támogatásokkal válaszolt mind a háztartások, mind a vállalatok részére, ami nyilván pozitív fogadtatásra talált a választók részéről. Ugyanakkor a migráció okozta problémákra, ahogy elődjének, neki sem sikerült hathatós választ adni, annak ellenére, hogy megválasztásakor megígérte, minden követ meg fog mozgatni az erőszakhullám megfékezésére.

A törvényes rend helyreállítása minden jobboldali párt kampányában szerepel, de a témát a bevándorlással és az elbukott integrációval igazán a Svéd Demokraták pártja tette le az asztalra a kampány során.

Bár programjukon és retorikájukon az elmúlt években nem sokat változtattak, támogatottságuk most érte el azt a szintet, hogy többé nem lehet őket megkerülni. Elérték azt, hogy a gazdaság mellett a kampány központi témájává vált az ő agendájuk, amihez minden párt kénytelen volt viszonyulni és napirendre tűzni a kérdést. A történelmileg legerősebb jobboldali pártot, a Mérsékelteket még augusztus közepén beelőzték, és a 3-4 százalékos különbséget azóta is tudják tartani. 

A széttagolt, sok pártból álló svéd politikai rendszerben egy, de még két párt sem tud önállóan kormányt alakítani. Jelenleg mindkét oldalon négy-négy bejutásra esélyes párt található.

A csütörtöki adatok szerint a jobb- és baloldali blokkok közötti különbség kisebb, mint a statisztikai hibahatár és ez már huzamosabb ideje így van.

A miniszterelnök, Magdalena Andersson bázisa a Szociáldemokrata Párt, a Balpárt, a Centrum Párt és a Zöld Párt, négyen együtt 49,1 százalékon állnak, míg a jobboldal miniszterelnök-jelöltjét, Ulf Kristerssont támogató Mérsékeltek, a Kereszténydemokrata Párt, a Svéd Demokraták és a Liberális Párt összesen 49,9 százalékos támogatottságot tudhat a magáénak.

Nem tudjuk megmondani, hogy melyik blokk vezet, a hibahatárok nagyobbak, mint a két oldal közötti kis különbség. Teljesen kiegyenlített a küzdelem

 – mondta el lapunknak Toivo Sjörén, a Kantar Sifo közvélemény-kutató kutatási vezetője. A szakember azért sem igazán tudja megmondani, hogy merre billen a mérleg nyelve, mert egészen magas azok aránya, akik az utolsó napokban döntenek, kire fognak szavazni, mintegy húsz százalék, ráadásul a Svéd Demokratákra szavazó elégedetlenek egy része svédes diszkrécióval nem beszél a szándékáról. Fennáll annak is az esélye, hogy az öt százalékon mért Liberálisok nem kapnak elegendő szavazatot és kiesnek a parlamentből, amivel egyértelműen a baloldal járna jól, de ugyanez előfordulhat fordítva is, a zöldekkel.

 

A 2018-as választások után 129 napig tartott, amíg a szociáldemokraták kormányt tudtak alakítani. Ha a felmérések szerint alakul az eredmény, elképzelhető, hogy idén sem fog sokkal gyorsabban megalakulni az új kabinet.

Borítókép: Magdalena Andersson svéd miniszterelnök egy választási plakáton Stockholmban (Fotó: AFP/Jonathan Nackstrand)