A migránsbűnözés témája döntő lehet a közelgő svéd választásokon

Az elmúlt egy-két évben nem volt biztos, hogy kihúzza a választásokig a svéd kormány, de a levitézlett Stefan Löfven kormányfő leváltásával, majd a koalíciós partnertől való megszabadulás és számos politikai mesterfogás után az egyharmados szociáldemokrata kabinet sikeresen ellavírozott a 2022-es országgyűlési választásokig. A múlt hét eseményei is azt mutatják, a voksolásig hátralévő három hét alatt még sok minden történhet, a meccs még koránt sincsen lejátszva.

A legfontosabb kampánykérdések között szerepel a migráció. Fotó: Bugnyár Zoltán

A svéd alkotmányban rögzítették, hogy minden negyedik évben, a hónap második vasárnapján tartandó az országgyűlési választás Svédországban, ez most a baljós szeptember 11-re esik. A kampány a skandináv országot is sújtó forróságban kezdődött, és bár a klímakérdés a legtöbb párt programjában szerepel, valójában legfeljebb a négyszázalékos parlamenti küszöb megugrásával küzdő zöldeknek a legfontosabb, a választást feltehetően a bűnüldözés és a gazdasági kérdések fogják eldönteni.

Fej fej mellett

A múlt hét elején még rendkívül kiegyenlítettek voltak a viszonyok, a jobb- és a baloldali blokk esetében azonos támogatást mértek. A Novus közvélemény-kutató által múlt csütörtökön publikált adatokból az derül ki, hogy a jelenleg kormányzó Szociáldemokrata Párt, a Baloldal, a Zöldek és a Centrum Párt együtt 48,7 százalékot, míg a Mérsékelt Párt, a Svéd Demokrata Párt, a Kereszténydemokrata Párt, valamint a Liberálisok 48,8 százalékot kapnának. 

Ebből a kutatásból viszont még nem látszott a szociáldemokrata miniszter egy nappal korábbi bejelentésének hatása; Magdalena Andersson 30 milliárd koronás (110 milliárd forint) rezsivédelmi csomagot jelentett be, amelyet kizárólag az állami hálózati szolgáltató, a Svenska Kraftnat magas áramárak miatti extrabevételéből kívánnak finanszírozni. Ennek hatására, pár nappal később már 2,7 százalékponttal magasabb támogatást mértek a szocdemeknek, a két legnagyobb jobboldali pártnál pedig csökkent a lehetséges szavazók száma, így a két blokk közötti különbség 3,9 százalékosra növekedett.

Erőszakspirál 

Péntektől viszont újabb esemény uralta a közbeszédet, mégpedig fényes nappal egy véres leszámolás két bandatag között, egy malmői bevásárlóközpontban, amelyben egy mindössze 15 éves, bevándorló hátterű fiatal végzett egy riválisával, egy vásárló pedig súlyosan megsérült. A másnapi sajtótájékoztatón a rendőrség is elismerte, Malmö erőszakspirálba került, ami már a többségi társadalmat is fenyegeti.

Kiutasítani a külföldi bűnözőket! – áll a Svéd Demokrata párt plakátján.Fotó: Bugnyár Zoltán

A baloldali kormányzat az elmúlt nyolc évben minden ígérete ellenére sem tudta megfékezni az erőszakhullámot, amely nemhogy csökkent volna, hanem évről évre új rekordokat dönt meg. Idén csak lövöldözésből majdnem háromszáz volt már, a pénteki áldozat pedig a 44. elhunyt volt ezek sorában, ami mindössze eggyel marad el a tavalyi, egész éves számtól.

Ha az elkövetkező hetekben a bűnözést a jobboldal sikeresen tudja tematizálni és valós megoldási ajánlatokat kínál a választóknak, akkor akár fordítani is tud a mostani helyzeten.

Koalíciós kényszer

A kampány másik fontos kérdése, ki kivel van, vagyis kivel hajlandó koalícióra lépni. Egyelőre nagyon élesen látszik, hogy a két blokk közel sem egységes. A négy éve még jobbra húzó centristák most már egyértelműen a legnagyobb baloldali párt, a szocdemek kormányalakítását támogatják, ugyanakkor ódzkodnak attól, hogy olyan kormányban legyenek, amelynek tagja a marxista Baloldali Párt is. 

Együtt jobbá tehetjük a mi Svédországunkat, áll a szociáldemokraták választási plakátján egy stockholmi utcán. Fotó: Bugnyár Zoltán

Márpedig ez utóbbi nélkül nincs baloldali kormány; a csaknem tízszázalékos párt nagyot erősödött az elmúlt időben. A jobboldalon sem teljes az egyetértés. Tavaly jelentették be a liberálisok, hogy oldalt váltanak, a 2022-es választásokon jobboldali kormány megalakítását fogják támogatni. Ugyanakkor a bevándorlásellenes svéd demokraták, akik jelenleg hasonlóan magas támogatottsággal bírnak, mint a legerősebb jobboldali párt, a mérsékeltek, nem kívánnak a liberálisokkal koalícióra lépni. 

Pedig a helyzet most úgy fest, a keserű pirulát valakinek mindenképp le kell majd nyelnie, mert sem Magdalena Andersson jelenlegi kormányfő, sem Ulf Kristersson, a Mérsékelt Párt elnöke nem fog tudni kormányt alakítani a többi három-három párt belső (kormányzati) vagy külső támogatása nélkül.

„Sej a mi lobogónkat fényes szellők fújják” – a marxista Baloldali Párt uppsalai standja. Fotó: Bugnyár Zolzán

Bármelyik oldal kapja a kormányalakításra a felkérést, a jelen állás szerint kényszerű kompromisszumok és borítékolható belső feszültségek tömege árán tud majd kormányt alakítani. Ugyanakkor a politikában az a biztos, ami már megtörtént. Elképzelhető, hogy a rejtőzködő, kezüket a zsebükben ökölbe szorító svédek közül sokan lesznek, akik nem kérnek megint a baloldalból, amely az elmúlt nyolc évben milliós nagyságrendben engedett be migránsokat, akik közül 700 ezer munkaképes korú képtelen eltartani magát, és akikre a költségvetés tíz százalékát kénytelen az állam költeni; akik kormányzása alatt elszabadult az erőszakos bűnözés az országban és akik felelőtlen atomerőmű-bezárásokkal már az ukrajnai háború előtt energiaválságba sodorták az országot. Ebben az esetben erősebb felhatalmazást kaphat a Mérsékelt Párt vezette jobboldal, és elkezdheti a strukturális politikai, gazdasági és társadalmi átalakítást.

Borítókép: A legfontosabb kampánykérdések között szerepel a migráció (Fotó: Bugnyár Zoltán)