Tovább gyűrűzik a német közmédia körül kirobbant botrány

Egy újabb olyan esetre derült fény, amikor megakadályozták az újságírók munkáját és megtiltották a tudósítást egy olyan témában, amely érzékenyen érinthette volna az egyik vezető holdudvarát – írja a V4NA.

Ezúttal a Norddeutscher Rundfunk (NDR) német közszolgálati műsorszolgálató került a figyelem középpontjába. Az elmúlt hetek leleplezései után most kiderült, hogy a schleswig-holsteini műsorszolgáltató vezetősége még 2020-ban megakadályozta, hogy a Német Vöröskereszt (DRK) egyik ifjúsági otthonában történt gyermekbántalmazásról tudósítsanak. A DRK elnöke akkoriban Anette Langner szociáldemokrata politikus volt, az élettársa pedig „véletlenül” Jutta Schümann, a kieli NDR tanácsának elnöke volt. A kiszivárgott belsős e-mailekből kiderült, miként akadályozták meg három riporter munkáját.

Bár az állami semlegesség követelménye központi szerepet játszik a műsorszolgáltatási törvényekben, valójában soha nem szűnt meg a politikai befolyás. A közszolgálati sajtóorgánumokat gyakran éri az a kritika, hogy az ellenőrző szervek képviselői pártpolitikai hovatartozás szerint „baráti körökbe” tömörülnek. Ezekbe a baráti körökbe nemcsak politikusok tartoznak, hanem más, társadalmilag releváns csoportok képviselői is, akiket összeköt a pártpolitika, így a pártoknak lényegében olyan befolyásuk van a műsorszolgáltatás ellenőrzésében, amelyet nehéz alulról szétverni.

2020 óta összesen kilenc alkalmazott nyújtott be panaszt személyesen az NDR vezetőségének, mert úgy érezték, hogy a közszolgálati műsorszolgáltató egyre inkább a kormány szócsöve lett. Úgy vélték, hogy sokszor el kellett hallgatniuk bizonyos részleteket egy-egy téma során. A vádak szerint a vezetők úgy viselkednek, mint a minisztériumok sajtószóvivői. Az NDR vezetősége rendre lesöpörte az asztalról ezeket a panaszokat.

Sok minden utal arra, hogy a politikai befolyásolásnak ez a formája csupán a jéghegy csúcsa, elég csak a 2009-es Brender-ügyre visszaemlékezni. Roland Koch, Hessen akkori miniszterelnöke a ZDF igazgatótanácsában betöltött hatalmát arra használta fel, hogy megakadályozza Nikolaus Brender főszerkesztő szerződésének meghosszabbítását.

A német közmédia – vélhetően állami megrendelésre – igyekszik más országokat is befeketíteni. Legutóbb Magyarországot vette célba az Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB)/ARD csatorna. Jan Mainka, a Budapester Zeitung alapítója és főszerkesztője birtokába került egy olyan, az újságja támogatóinak küldött kérdéssor, amelyben a német közszolgálati csatorna egyebek között arról érdeklődött, hogy miért támogatnak egy általuk radikális jobboldalinak és a magyar kormányhoz közel állónak titulált médiumot, vagyis a Budapester Zeitung lapot. A csatorna így akarta elérni, hogy a Budapester Zeitung elveszítse a támogatóit – vélekedik Jan Mainka, aki a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy

a levélíró azt gondolhatta, hogy ha a Budapester Zeitungot szélsőjobboldalinak titulálja, akkor a támogató cégek menekülni fognak, ami a teljes elszigeteltséghez és a gazdasági kapcsolatok megszüntetéséhez fog vezetni. Németországban ugyanis – folytatta az újságíró – az ilyen vádaskodások különösen veszélyesek, mert ha valakit megbélyegeznek a radikális jobboldali terminussal, az azt jelenti, hogy az illetővel nem szabad kapcsolatot fenntartani. Miután jogilag nincs módjuk leépíteni a Budapester Zeitungot, az önbíráskodást választották az újság megsemmisítésére

– magyarázta Jan Mainka a lapnak. A Magyar Nemzeti Médiaszövetség közleményben reagált az esetre. Azt írta:

„A Magyar Nemzeti Médiaszövetség döbbenetesnek, riasztónak, felháborítónak tartja és mélyen elítéli a magát közszolgálatinak nevező német RBB/ARD csatorna eljárását, hogy interjúkérdésnek álcázott állításokkal saját hirdetői előtt próbálnak befeketíteni egy Magyarországon működő német nyelvű lapot […] Szövetségünk határozottan visszautasítja a határokon áttüremkedő agresszív véleményterrort. Támogatásunkról biztosítjuk valamennyi, a mainstream média által kirekesztett, a tisztességes tájékoztatás alapelveit követő médiumot. Felszólítjuk az RBB/ARD csatornát, hogy tartsa be az újságírás alapvető elveit, hagyjon fel az aljas manipulációval, és haladéktalanul térjen vissza a közszolgálatiság talajára, ha már jelmondataiban a közjó szolgálatát igyekszik hangoztatni.” 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Unsplash)