Kisebb tiltakozások törtek ki Oroszország-szerte, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette a részleges mozgósítást. A döntés elvileg háromszázezer olyan emberre vonatkozik, akik korábban már szereztek valamilyen katonai tapasztalatot. A Meduza ellenzéki hírportál szerint főként Szibériában és a Távol-Keleten vonultak az utcára. Moszkvában a mozgósításellenes tüntetők őrizetbe vétele a belvárosban, az Arbaton kezdődött. Itt a tiltakozók megpróbáltak láncot alkotni. Néhányan az „Életet a gyermekeinknek!” és a „Putyint a lövészárkokba!” jelszavakat skandálták.
A megmozdulásra a beszámolók szerint olyan nők is elmentek, akiknek, mint mondták, a fiai hadköteles korúak. A rendőrök az Arbatot lezárták, majd a tüntetők az eső eleredtével szétszéledtek.
Úgy tudják, a hatóságok megállították és igazoltatták a tüntetőket, néhány demonstrációt már fel is oszlattak. Az OVD-Info szerint Moszkvában és Szentpéterváron egyaránt legkevesebb 399 ember vettek őrizetbe.
A közösségi médiába feltöltött felvételek szerint „Nem a háborúra, nem a mozgósításra” táblákkal masíroztak, egy másik felvételen egy férfi azt üvölti:
Nem döglök meg érted, Putyin!
A tüntetésekre a Veszna ellenzéki mozgalom, valamint Alekszej Navalnij bebörtönzött ellenzéki politikus támogatói szólították fel országszerte az oroszokat. De a demonstrálók sokat kockáztatnak: az új törvények értelmében akár hosszú börtönbüntetésre is ítélhetik azt, aki megpróbál kibújni a sorozás alól.
Az interneten is ellenállást váltott ki Putyin mozgósítása. Eddig több mint 140 ezren írtak alá egy petíciót, amely a bejelentés visszavonását követeli. A sorkatonaság elleni petíciót a Change.org petíciós oldalon hozta létre egy Soft Power álnevű felhasználó – szúrta ki az Index.hu.
Olyan látványos megmozdulás valószínűleg nem lesz társadalmi szinten, ami az ország politikai stabilitására hatással lenne, de ez nyilván annak is a függvénye, hogy hogyan fog teljesíteni az orosz hadsereg Ukrajnában. Tehát ha továbbra is kudarcok fogják kísérni a háborút, akkor nyilván ennek lehetnek negatív következményei is
– értékelte a lehetséges következményeket korábban lapunknak Seremet Sándor, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) külső szakértője.