A hazarák üldöztetése ellen vonulnak utcákra világszerte

Világszerte vonulnak az emberek utcákra afgán zászlókat lobogtatva: az Afganisztánban élő hazarákat érő támadások ellen tiltakoznak. A tüntetések azt követően robbantak ki, hogy szeptember 30-án Kabul zömében síita hazara kisebbség által lakott negyedének egyik oktatási intézményében öngyilkos merénylő robbantott. A támadásban több mint ötvenen vesztették életüket, főként fiatal nők és lányok. Lapunknak egy névtelenséget kérő, Kabulban élő hazara férfi mesélt arról, milyen az életük a tálib hatalomátvétel óta.

FRANCE-SOCIAL-DEMONSTRATION AGAINST THE GENOCIDE OF HAZARAS Fotó: ANNA MARGUERITAT

Amikor elmész otthonról, nem lehetsz benne teljes mértékben biztos, hogy hazatérsz. Az öngyilkos merénylők bárhol ott lehetnek és bármilyen létesítményt megtámadhatnak, beleértve a kórházakat is

– magyarázta a Magyar Nemzetnek egy Kabulban élő afgán férfi, aki biztonsági okokból névtelenséget kért.

Elmesélte, családjával nem egy halálközeli élményben volt részük: egy hónappal ezelőtt például feleségével és kisfiával sétáltak az utcán, amikor kétpercnyi távolságra tőlük terrorista robbantott. „Szörnyű most a helyzet” – hangsúlyozta. Hozzátette, a merényleteknek felelősei sincsenek, ugyanis sem a tálibok, sem az Iszlám Állam afganisztáni ága (ISIS-K) nem vállalták magukra. Szeptember végén szinte az egész világsajtót bejárta a hír, miszerint az afgán főváros, Kabul többnyire hazarák által lakott Dast-e-Barcsi negyedének egy lányiskolájában követtek el öngyilkos merényletet. A támadásban legalább 53-an, többnyire 18 és 24 év közötti hazara nő vesztette életét.

Számukra ez az egész, mondhatni, egy játék. Ha az öngyilkos merénylő felrobbantja magát, egyszerűen küldenek helyette másikat. Mi pedig „csak” elveszítjük feleségeinket

– mondta lapunknak a hazara férfi.

A kabuli iskola áldozatainak fotói Párizsban 2022. október 8-án. Fotó: AFP/Anna Margueritat

Az iskola elleni támadás óta azonban már nemcsak Afganisztánban, hanem világszerte egyre több országban tüntetnek a hazarákért azt skandálva, „Állítsák le a hazarák népirtását!”. A megmozdulásokat többnyire afgánok szervezik, akik arra sürgetik a nemzetközi közösséget, hogy ismerjék el, népirtás folyik Afganisztánban a síita közösség ellen. A kampányokhoz ismert emberek is csatlakoztak: Elif Shafak török–brit írónő Twitter-oldalán osztotta meg egy, a szeptember végi támadásban elhunyt lány bakancslistáját, amelyen tanulás, éjszakai séta, biciklizés és pizzaevés egy olasz étteremben is szerepelt.

My heart hurts… Her name was Marzia. #StopHazaraGenocide https://t.co/M4MEwtFY4i

— Elif Shafak (@Elif_Safak) October 3, 2022

A hazarák üldözése egyébként nem új keletű jelenség, Abdur Rahmán emír uralkodása (1880–1901) alatt a közösség millióit, mintegy 62 százalékukat lemészárolták, az akkori, általuk indított felkelések leverése érdekében.

Noha a 2001-es nyugati beavatkozás után úgy tűnt, Afganisztán elindult a vallási pluralizmus útján, az ISIS 2015-ös szerveződése ismét újabb támadásokhoz vezetett. Abban az évben például terroristák egy busz utasai közül válogatták ki azokat, akik szerintük hazarák voltak és lefejezték őket, ám egyetlen szervezet sem vállalta magára a merényletet.

Thousands of mainly Hazara community members marched in London against Hazara Genocide from 10 Downing Street to the UK parliament against the non-stop killings of Hazaras by the terrorises #StopHazarzaGenocide #HazaraGenocide #HazaraLivesMatter pic.twitter.com/vnkTvcfMo9

— Murtaza Ali Shah (@MurtazaViews) October 13, 2022

Napjainkban már a hazarák alkotják az afganisztáni lakosság harmadik legnagyobb etnikai csoportját a pastuk és a tádzsikok után – a több mint 38 milliós népesség körülbelül 15 százalékát teszik ki. Többnyire az ország középső, hegyvidékes területein élnek, de nagy számban megtalálhatók Kabulban és az üzbég határhoz közeli Mazari-Sarífban, valamint a szomszédos Pakisztánban. A lapunknak nyilatkozó hazara férfi elmondta, elsősorban kelet-ázsiai vonásaikról és ruházatukról lehet felismerni őket, ám nem kinézetük miatt váltak a tálibok és az iszlamista szélsőséges terrorszervezetek célpontjaivá.

Hazara férfi és nő öszvéreivel sétál Afganisztán Bámiján tartományában. Fotó: AFP/Ahmad Sahel Arman

A hazarák többsége ugyanis a síita iszlámot követi, a szunniták azonban nem tekintik a síitákat valódi muszlimoknak. Statisztikai adatok szerint a világon közel kétmilliárd muszlim él: szakértők 87-90 százalékra becsülik a szunniták és 10-13 százalékra a síiták arányát.

Borítókép: A hazara népirtás ellen tüntetnek Franciaország fővárosában, Párizsban 2022. október 8-án (Fotó: AFP/Anna Margueritat)