Egyre hangosabban követelik európai parlamenti (EP-) képviselők, hogy ne kelljen Strasbourg és Brüsszel között ingázniuk a közeljövőben, miközben Európa a téli energiaválság felé sodródik. A politikusok érvelése szerint már a csütörtökön véget érő plenárisok után sem kellene visszatérniük a kelet-franciaországi Strasbourgba az Európai Unió erőforrásainak megkímélése érdekében.
Ha minden uniós állampolgárt arra kérünk, takarékoskodjon az energiával, nem észszerű, hogy két épületet is befűtünk, és felesleges utakat teszünk
– írta az Európai Parlament elnökének, Roberta Metsolának címzett levelében Peter Liese, az Európai Néppárt frakció képviselője. A német konzervatív politikus szerint az ingázást áprilisig fel kell függeszteni, hiszen az orosz–ukrán háború a kontinens energiaellátását sújtva az egekbe emeli a számlákat.
Az ötlet politikai hovatartozástól függetlenül támogatást nyert. Martin Schirdewan, a Baloldal az Európai Parlamentben frakció társelnöke szerint már korábban is problémát jelentett a belga és a francia város közötti ingázás.
Ez a vándorcirkusz mindig is környezetszennyező volt, pazarolja az adófizetők pénzét és elfecséreljük vele az értékes munkaidőt
– hangoztatta a német baloldali politikus.
Geert Bourgeois, az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportjának tagja hozzátette: az ide-oda utazás teljesen ellentétben áll azzal, hogy az EP állandóan a fenntarthatóság mellett szólal fel. A belga EP-képviselő számításai szerint az ingázás évente mintegy húszezer tonna szén-dioxid-kibocsátást eredményez.
A strasbourgi székhely megszüntetésének kérdése az elmúlt évek során rendszeresen felmerült.
Az Európai Parlament 2013-as tanulmánya szerint évi 103 millió euró megtakarítást jelentene, ha a testület strasbourgi működését Brüsszelbe vinnék át. Ez jelentős összeg, bár a parlamenti költségvetés csupán hat százalékának, míg a teljes uniós költségvetés mindössze 0,1 százalékának felel meg.
Az EU pénzügyeinek ellenőrzéséért felelős Számvevőszék 2014-ben elkészítette saját tanulmányát, amely megerősítette az előző évi következtetéseket, de arra jutott, hogy a strasbourgi székhellyel kapcsolatos összes kiadás évi 109 millió euróra rúg. Továbbá kimutatta: még ötmillió eurót lehetne megtakarítani, ha az Európai Bizottság és a Tanács költségvetéséből kevesebbet költenének útiköltségre. 2019 márciusában a parlament állásfoglalásban is kérte az egyetlen székhely felé vezető lépések kidolgozását – áll az Európai Parlament honlapján.
Ugyanakkor már 1992-ben, az Európai Unióról szóló szerződésben rögzítették, hogy az EP hivatalos székhelye és a plenáris ülések többségének helyszíne Strasbourg, a parlamenti bizottságok üléseire pedig Brüsszelben kerül sor. A módosításhoz az összes tagállam kormányának egyhangú döntése lenne szükséges, valamint az, hogy mindegyik nemzeti parlament ratifikálja a változtatásokat – amire Franciaország részéről nem sok esély van.
Francia tisztségviselők, köztük Emmanuel Macron elnök, illetve a helyi vállalkozások rendre hangsúlyozzák Strasbourg kiemelt szerepét az európai parlamenti folyamatok szempontjából.
Legutóbb 2020-ban tiltakoztak hevesen, amikor felfüggesztették az EP üléseit a városban a koronavírus-járvány miatt.
A jelenlegi vitával kapcsolatban Stéphane Sejourné, a Renew Europe képviselőcsoport francia elnöke elmondta, a strasbourgi épület energiatakarékosabb is, mint a brüsszeli. Roberta Metsola szóvivője pedig arról tájékoztatott, hogy az elnök vélhetően elutasítja a székhely lezárásával kapcsolatos követeléseket, hiszen érvelése szerint most, az Ukrajnában dúló háború idején „az a legfontosabb, hogy az EU egységet tudjon felmutatni”.
Borítókép: Az Európai Parlament épülete a franciaországi Strasbourgban 2016. november 24-én (Fotó: ANADOLU AGENCY/Anadolu Agency via AFP/Mustafa Yalcin)
