– Németországnak büdös az orosz gáz, de ha azt Magyarországtól kell elvenni, akkor valahogy mégis rendben van – foglalta össze az Európai Bizottságnak a gázársapkára és európai szolidaritásra vonatkozó javaslatát Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója csütörtöki sajtótájékoztatóján, az Európai Unió állam- és kormányfőinek kétnapos brüsszeli tanácskozását megelőzően.
A tervek szerint Ursula von der Leyen bizottsági elnök a mostani csúcson mutatja be hivatalosan is azt a gázársapkáról szóló bizottsági javaslatot, amely az elképzelések szerint a már korábban kritikaként megfogalmazott ellátásbiztonságra is választ kíván adni.
Kovács István ugyanakkor kétségeit fejezte ki ennek valódi eredményességéről, és emlékeztetett a bizottság elnökének korábbi szavaira, miszerint „az uniós testület a megoldást az energiabeszerzési szolidaritásban látja”, vagyis a közös, egymás licitálását elkerülő gázbeszerzésben. Szerinte ez egy normális körülmények között működő piacon még elképzelhető lenne, de a jelenlegi túlkeresleti időszakban „alapvetően hibás elképzelés”.
A stratégiai igazgató szerint tehát a közös gázbeszerzés nem kecsegtetne nagy reménnyel, ez ráadásul az első lépés lenne a Brüsszelből irányított energiaunió felé. A bizottság elképzelését a gázhiány esetén fellépő tagállami szolidaritásról az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója valószínűtlennek tartja, mondván: „melyik politikai vezető adna át egyetlen köbméter gázt is a saját készleteinek rovására, amikor neki sincsen elég?”
Magasztos szavakat használ ugyan a bizottság, de a morállal nem lehet fűteni
– fogalmazott.
– A szankciós politika többet árt Európának, mint Oroszországnak, ezt egyre többen ismerik fel nyíltan és a színfalak mögött is – állította Kovács István, ám szerinte a saját médiájuktól való félelem miatt ezek az országok eddig nem voltak hajlandók fellépni a szankciók ellen.
– Magyarország az egyetlen tagállam, amelyik a szavak és a tettek szintjén is hajlandó fellépni az őrültséggel szemben – fogalmazott Kovács, majd a nemzeti konzultáció fontosságára hívta fel a figyelmet, amely – mint mondta – a migráció területén korábban átfogó változást tudott elérni.
– Már akkor is nyilvánvaló volt, hogy Magyarországnak van igaza, de a kialakult politikai dogmák lebontása időt vesz igénybe. Nem lehet eléggé hangsúlyozni Magyarország szerepét, ugyanis a magyar kormány megpróbál az élére állni a változásnak, és valódi alternatívát felmutatni az európai fősodorral szemben
– érvelt Kovács István.
Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója szerint az Európai Unió – ahogy a migráció során a kötelező kvótákat –, úgy most az energetikai szankciókat akarja ráerőltetni a tagállamokra.
Kovács Attila szerint a szankcióknak vannak egyértelmű nyertesei, mint a közel-keleti országok, Norvégia és az Egyesült Államok, hiszen Washington magasabb áron tud eladni gázt a világpiacon, és felpörögtek a fegyverszállítások is – vélekedett a kutatási igazgató, majd hozzátette: Amerika azt teszi, ami a dolga, a saját érdekeit követi. A probléma az, hogy Európa érdekeit – ami a béke – nincs, aki képviselje ebben a konfliktusban – fogalmazott Kovács Attila.
Valamilyen megállapodás a mostani EU-csúcson is lesz, de a töréspontok fel fognak erősödni. Áttörésre nem, az uniós nyomásgyakorlás fennmaradására annál inkább számítok
– válaszolt lapunk kérdésére Kovács Attila. A brüsszeli irányvonallal szemben kritikus politikai erőket érő retorziók kapcsán a kutatási igazgató elmondta: az Európai Parlament baloldali politikusai a „demokratikus ellenálló képességi eszközért kiáltanak” Brüsszelben. – Ők azt szorgalmazzák, hogy az unió álljon ellen a választópolgárok akaratának, ha ők nem azt a politikai erőt választják meg, amelyik követi a brüsszeli iránymutatást – ismertette Kovács Attila.
Borítókép: Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója (b) és Kovács Attila, a szervezet európai uniós kutatási igazgatója (j) sajtótájékoztatója 2022. október 20-án (Forrás: Alapjogokért Központ)
