Az energiajogász az olajtermékek kapcsán India szerepét emelte ki. – India már konkrétan arra kezd szakosodni, hogy ő dolgozza fel a nyers orosz olajat, és ezeket a feldolgozott kőolajszármazékokat értékesíti tovább Európa fele. Ennek a bizonyítéka a Szuezi-csatornán megnőtt tankerhajó-forgalomból egyértelműen látszik. Persze lényegében ez is orosz olaj, de feldolgozott indiai terméknek minősül a hozzáadott érték miatt – magyarázta a szakember.
A MET elnökségi tagja szerint – a már említett türelmi idő miatt – most még teljesen legálisan lehet az orosz olajat így felhasználni, ám később az ilyen jogsértések „komoly retorziókat” jelentenek majd.
Tóth Máté úgy látja, hogy a következő két-három évben rengeteg új nyersanyagszállító-útvonal fog kiépülni „keresztül-kasul”, és amíg Európa az orosz gáz alternatíváját keresi – Afrikában, Norvégiában és az LNG-kapacitás bővítésében –, addig egyrészt Oroszország sem „pihen”, hiszen a Kínába áramló gázvezeték-rendszerét fejleszti, másrészt az Európa és Oroszország közé „ékelődött” országok a tranzitszerepüket keresik.
Az energiajogász szerint az elosztóközpontok és „kompországok” helyzete busás haszonnal kecsegtet, példaként említi Norvégiát, amely az idei évben 109 milliárd eurós (45 ezer milliárd forint) bevételt vár az energiahordozókból, 82 milliárd euróval többet, mint tavaly.
– Feltételezhetjük, hogy Törökországnál is valami hasonló képlet lehet a motiváció a napokban szóba került új gázgócpont kapcsán – zárta gondolatát Tóth Máté.
Borítókép: a Nikolay Yevgenov tankerhajó cseppfolyós földgázt hozott Barcelonába, Spanyolországba 2022. június 4-én (Fotó: Reuters/Nacho Doce)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!