Koránt sem lett végzetes a Krími híd elleni szombati támadás, hétvégén legalábbis már részlegesen újraindult rajta a gépjármű- és a vonatforgalom is. A veszteségek listájára így három halálos áldozat, hét kiégett, üzemanyaggal töltött vasúti tartálykocsi, illetve a részint beszakadt úttest került. A fizikai kárnál sokkal fájóbb viszont a stratégiai és morális vereség.
Ami az előbbit illeti, az orosz hadsereg sietett mindenkit megnyugtatni, hogy a Krím félsziget készletei hónapokra elegendők, az ukrajnai megszállt területeken állomásozó csapatok ellátása pedig zavartalanul megoldható a szárazföldi folyosókon. Szakértők ugyanakkor erősen kételkednek ennek a hitelességében. A Krími híd jelentős forgalmat bonyolított le (lásd térképünket), az utánpótlás fő ütőere volt. Helyettesítése aligha megy egyik napról a másikra, már csak azért sem, mert a megszállt területeken a vasúti infrastruktúra nem túl jól kiépített, különösen a nehéz fegyverzet szállítása ütközhet komoly akadályokba.
Ráadásul az ukránok már korábban is bizonyították, hogy hatékonyan tudják támadni akár a frontvonalak mögött húzódó logisztikát is. Ami pedig a morális szempontokat illeti, orosz szemszögből óriási presztízsveszteség, hogy egy ilyen szabotázsakciót nem tudtak megakadályozni. A 2014-ben annektált Krím félszigetet Oroszországgal összekötő híd szimbolikus jelentőségű az oroszoknak, és Vlagyimir Putyinnak személyesen is. Ráadásul a támadást éppen az orosz elnök 70. születésnapja utánra időzítették.
Nem csoda, hogy a merénylet hírére az orosz héják újult erővel követeltek bosszút.
Ha ezúttal nem válaszolunk vagy nem megfelelően válaszolunk, azt fogja mutatni, hogy gyengék vagyunk!
– fakadt ki például Szergej Mironov képviselő, sürgetve, hogy elég volt a „különleges hadműveletből”, ideje végre igazán harcolni. – Természetesen ez felkorbácsolta az érzelmeket, és bosszúra szomjazunk – ismerte el Krím kormányzója. Emlékezetes, hogy korábban Dmitrij Medvegyev, a Biztonsági Tanács elnökhelyettese, korábbi elnök arra figyelmeztetett, hogy
a Krím elleni csapás „a végítéletet jelentené”.
Kérdés azonban, hogy az oroszoknak még milyen eszköz van a kezükben, amivel még jobban „megbüntethetnék” az ukránokat? Egyes szakértői vélemények éppen ezért azt sem tartják kizártnak, hogy a válaszcsapást nem Ukrajnára mérik majd.
Habár Kijev nem ismerte el felelősségét, afelől nincs kétség, hogy ők állnak az akció mögött. A kérdés nem is annyira a ki, hanem a hogyan? Az eddigi információk alapján egy robbanóanyaggal megrakott tehergépjármű robbant fel, amikor az üzemanyagot szállító vonatszerelvények mellé ért. Azt nem lehet tudni, hogy a sofőr öngyilkos merénylőként tudott-e arról, mit szállít, vagy gyanútlanul vezette a mozgó bombát.
Egy mesteri szabotázsakciónak tűnik
– értékelte a BBC-nek a támadást a brit hadsereg egy korábbi robbantásszakértője. Rámutatott, hogy a hídon nem láthatók becsapódásra utaló jelek, ami szintén kizárja azt, hogy légitámadásról lett volna szó. Emlékezetes, hogy korábban Herszon közelében az ukrán rakétacsapások milyen krátereket téptek az aszfaltba. Valószínűtlenné teszi a rakétázás teóriáját az is, hogy a Krím félszigetet az Sz–400-as, az egyik legmodernebb légvédelmi rakétarendszer védi. – Azt gyanítom, hogy az úttesten és a vasúti pályán elhelyezett robbanóanyagot hoztak működésbe távirányítással, közel egyszerre – magyarázta a brit szakember. A robbanás méretéből és típusából mások is arra következtettek, hogy nem a teherautó hordozott egyedül robbanóanyagot, hanem a hidat részben alá is aknázhatták. Vannak olyan teóriák is, hogy erre az ukránok aligha lehettek volna képesek, ezért elképzelhető, hogy háborúpárti „belső munka” történt, hogy az újabb megaláztatással késztessék még keményebb fellépésre a vezetést.
Borítókép: ángok a Krími hídon, Kercs térségében 2022. október 8-án, miután az orosz Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság állítása szerint felrobbant egy teherautó az Ukrajnától elcsatolt Krímet és Oroszországot a Fekete- és az Azovi-tenger között összekötõ átkelõ közúti oldalán. (Fotó: MTI/AP)
