Habár Kijev nem ismerte el felelősségét, afelől nincs kétség, hogy ők állnak az akció mögött. A kérdés nem is annyira a ki, hanem a hogyan? Az eddigi információk alapján egy robbanóanyaggal megrakott tehergépjármű robbant fel, amikor az üzemanyagot szállító vonatszerelvények mellé ért. Azt nem lehet tudni, hogy a sofőr öngyilkos merénylőként tudott-e arról, mit szállít, vagy gyanútlanul vezette a mozgó bombát.
Egy mesteri szabotázsakciónak tűnik
– értékelte a BBC-nek a támadást a brit hadsereg egy korábbi robbantásszakértője. Rámutatott, hogy a hídon nem láthatók becsapódásra utaló jelek, ami szintén kizárja azt, hogy légitámadásról lett volna szó. Emlékezetes, hogy korábban Herszon közelében az ukrán rakétacsapások milyen krátereket téptek az aszfaltba. Valószínűtlenné teszi a rakétázás teóriáját az is, hogy a Krím félszigetet az Sz–400-as, az egyik legmodernebb légvédelmi rakétarendszer védi. – Azt gyanítom, hogy az úttesten és a vasúti pályán elhelyezett robbanóanyagot hoztak működésbe távirányítással, közel egyszerre – magyarázta a brit szakember. A robbanás méretéből és típusából mások is arra következtettek, hogy nem a teherautó hordozott egyedül robbanóanyagot, hanem a hidat részben alá is aknázhatták. Vannak olyan teóriák is, hogy erre az ukránok aligha lehettek volna képesek, ezért elképzelhető, hogy háborúpárti „belső munka” történt, hogy az újabb megaláztatással késztessék még keményebb fellépésre a vezetést.
Borítókép: ángok a Krími hídon, Kercs térségében 2022. október 8-án, miután az orosz Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság állítása szerint felrobbant egy teherautó az Ukrajnától elcsatolt Krímet és Oroszországot a Fekete- és az Azovi-tenger között összekötõ átkelõ közúti oldalán. (Fotó: MTI/AP)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!