Koránt sem lett végzetes a Krími híd elleni szombati támadás, hétvégén legalábbis már részlegesen újraindult rajta a gépjármű- és a vonatforgalom is. A veszteségek listájára így három halálos áldozat, hét kiégett, üzemanyaggal töltött vasúti tartálykocsi, illetve a részint beszakadt úttest került. A fizikai kárnál sokkal fájóbb viszont a stratégiai és morális vereség.
Ami az előbbit illeti, az orosz hadsereg sietett mindenkit megnyugtatni, hogy a Krím félsziget készletei hónapokra elegendők, az ukrajnai megszállt területeken állomásozó csapatok ellátása pedig zavartalanul megoldható a szárazföldi folyosókon. Szakértők ugyanakkor erősen kételkednek ennek a hitelességében. A Krími híd jelentős forgalmat bonyolított le (lásd térképünket), az utánpótlás fő ütőere volt. Helyettesítése aligha megy egyik napról a másikra, már csak azért sem, mert a megszállt területeken a vasúti infrastruktúra nem túl jól kiépített, különösen a nehéz fegyverzet szállítása ütközhet komoly akadályokba.

Ráadásul az ukránok már korábban is bizonyították, hogy hatékonyan tudják támadni akár a frontvonalak mögött húzódó logisztikát is. Ami pedig a morális szempontokat illeti, orosz szemszögből óriási presztízsveszteség, hogy egy ilyen szabotázsakciót nem tudtak megakadályozni. A 2014-ben annektált Krím félszigetet Oroszországgal összekötő híd szimbolikus jelentőségű az oroszoknak, és Vlagyimir Putyinnak személyesen is. Ráadásul a támadást éppen az orosz elnök 70. születésnapja utánra időzítették.
Nem csoda, hogy a merénylet hírére az orosz héják újult erővel követeltek bosszút.
Ha ezúttal nem válaszolunk vagy nem megfelelően válaszolunk, azt fogja mutatni, hogy gyengék vagyunk!
– fakadt ki például Szergej Mironov képviselő, sürgetve, hogy elég volt a „különleges hadműveletből”, ideje végre igazán harcolni. – Természetesen ez felkorbácsolta az érzelmeket, és bosszúra szomjazunk – ismerte el Krím kormányzója. Emlékezetes, hogy korábban Dmitrij Medvegyev, a Biztonsági Tanács elnökhelyettese, korábbi elnök arra figyelmeztetett, hogy
a Krím elleni csapás „a végítéletet jelentené”.
Kérdés azonban, hogy az oroszoknak még milyen eszköz van a kezükben, amivel még jobban „megbüntethetnék” az ukránokat? Egyes szakértői vélemények éppen ezért azt sem tartják kizártnak, hogy a válaszcsapást nem Ukrajnára mérik majd.