Az országos trendek szempontjából kiemelt jelentőségű a kérdés, mennyire válnak protestszavazássá a szombati szlovákiai önkormányzati és megyei választások. A nemrég kisebbségbe került kormánypártok támogatottsága az összes felmérés szerint romokban van, így nem számíthatnak sok jóra azzal együtt sem, hogy Szlovákiában hagyományosan a megyei és az önkormányzati választás is sokkal inkább a jelöltekről, semmint pártjaikról szól.
Nem véletlen, hogy a kormánypárti hátszéllel induló jelöltek szinte kivétel nélkül háttérbe tolták a pártlogókat saját óriásplakátjaikon.
Egy másik, a magyar közösség szempontjából sokkal fontosabb trend, hogy idén először komoly magyar nyelvű kampánnyal rukkoltak elő a szlovák jelöltek. Tanulva a 2020-as parlamenti választásból, ahol a felvidéki magyarok tízezrével szavaztak szlovák pártokra, a megyei választások szlovák jelöltjei igyekeztek releváns üzenetekkel megszólítani a magyar választókat. Komoly kihívást jelent mindez az egyesült magyar párt, a Szövetség számára, amely az ország nyolc megyéjéből kettőben, Nagyszombat és Nyitra megyében önálló jelöltet is indít: előbbiben Berényi József, utóbbiban Csenger Tibor mérkőzik meg a kiemelt jelentőségű megyeelnöki posztért. A Szövetségnek jól jöhet, hogy mindkét magyar jelöltnek számos szlovák kihívója akad, a magyar szavazatok megszerzésével és a szlovák szavazatok megoszlásával akár meglepetés is születhet. Erre leginkább Berényi Józsefnek van esélye, egy választási sikerrel ő lenne az ország első magyar megyeelnöke.
Forró Krisztián, a Szövetség országos elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta, a helyi és megyei bástyák megőrzése kiemelt fontosságú a felvidéki magyarságnak, „erős alapok nélkül ugyanis nincs erős közösség”.
A parlamentből kimaradt magyar érdekképviseletnek, ahogy a magyar közösségnek is, szüksége van a sikerre
– tette hozzá.
Magyar szempontból az időzítés nem túl szerencsés, ugyanis azzal, hogy egy időben és egy helyen rendezik a megyei és önkormányzati voksolást, várhatóan megnő a szlovákok által hagyományosan félvállról vett megyei választás részvételi aránya. A legutóbbi, 2017-es megyei választáson az arány nem érte el a harminc százalékot (négy évvel korábban a húszat is alig), ugyanakkor az utolsó, 2018-as önkormányzati választáson a szavazópolgárok közel fele adta le voksát.
Könnyű belátni, egy ötven százalék körüli részvételi arány jócskán átrendezheti az infrastrukturális, közoktatási és egyéb fejlesztésekre szánt pénzekről döntő megyei képviselő-testületek összetételét. A testületbe az adott megyéhez tartozó járások lakosságszám alapján delegálnak jelölteket, így míg az erős magyar többséggel rendelkező Dunaszerdahelyi (Nagyszombat megye) vagy Komáromi (Nyitra) járásban hagyományosan jó eredményre számíthat a Szövetség, a sokasodó szlováksággal küzdő járásokban, mint Rimaszombat vagy Losonc (mindkettő Besztercebánya) már sokkal keményebb feladat lesz mandátumot szerezni. A 2017-es választásokon az elődpártok összesen 43 megyei mandátumot szereztek, ugyanez az eredmény már óriási sikernek számítana az első komoly megmérettetésére készülő Szövetségnek.
A magyar pártnak tehát a megyei voksolás több szempontból is kiemelt jelentőségű, de az önkormányzati választást sem szabad elhanyagolniuk. A Szövetség összesen 330 polgármester- és csaknem 2500 képviselőjelöltet indít. 94 településvezetőjük, ellenjelölt hiányában, már biztosan lesz a következő ciklusban.
