A lepedőnyi kérdőívre adott válaszok kiértékelése hosszú időt vesz igénybe, ezért a lengyelországi népszámlálás eredményeit folyamatosan hozzák nyilvánosságra. A legfrissebb adatok a népességszámra és a házakra, lakásokra vonatkoznak, de nem tartalmazzák az idei, hétmillió főhöz közelítő ukrán menekültáradat számait, amelyek különben is bizonytalanok, hiszen nem lehet tudni, hogy az érkezők közül hányan utaztak tovább vagy tértek vissza Ukrajnába, és hányan szándékoznak véglegesen Lengyelországban letelepedni.
Az adatokból egyértelműen kitűnik: Lengyelország lakossága egyelőre megállíthatatlanul fogy és öregszik.
Jelenleg az ország lakóinak száma 38,014 millió, az előző, 2011-es népszámláláshoz képest 476 ezerrel kevesebb. A férfi–nő arány 52:48 a nők javára. A legnagyobb népességfogyás a keleti országrészben – a Litvániával és Belarusszal határos Podlasiei, az Ukrajna és Belarusz nyugati szomszédságában fekvő Lublini és az Oroszország kalinyingrádi exklávéjától délre elhelyezkedő Varmia-mazúriai vajdaságokban – következett be. Az elmúlt tíz évben a munkaképes korú lakosság (18–64 év közöttiek) részaránya 5,1 százalékkal csökkent. Ráadásul a mobilis, produktív korban lévők (44 év alattiak) száma nagyobb mértékben apadt, mint a nem mobilis és nem produktív (44–65 éves) korcsoporté. Bár a munkanélküliek száma kisebb és a foglalkoztatottaké nagyobb lett, az utóbbi csoport idősebb a tíz évvel ezelőttinél: az 55 éves és afeletti aktív korcsoport aránya 7,2 százalékkal nőtt, míg a 34 éven aluliaké kilenc százalékkal csökkent. 2011-hez képest tíz százalékkal több férfi és 18,4 százalékkal több nő dolgozott.
Minden ötödik lengyelországi lakos hatvan évesnél idősebb. Súlyos kihívás ez a társadalompolitika számára
– hívta fel a figyelmet Dominik Rozkrut, a GUS elnöke, akit a Sieci című hetilap idézett. Hozzáfűzte, legfőbb ideje elgondolkodni azon, hogyan szervezzék meg az egyre gyarapodó számú, nyolcvan éven felüli, egyedülálló öregek gondozását. A fiatalok aránya a 16 lengyel vajdaság közül az északi, Gdansk központú Pomerániai, és a Szlovákiával határos, Krakkó központú kis-lengyelországi vajdaságban a legmagasabb. Egyúttal ebben a két régióban él viszonylag a legkevesebb 65 éven felüli ember. A népesség csak négy vajdaságban – a kis-lengyelországiban, a Pomerániaiban, a Poznan központú nagy-lengyelországiban és a Varsó központú Mazóviaiban növekszik, az összes többiben fogy. Mazóvia a legnagyobb lengyel vajdaság, ott él a teljes népesség 14 százaléka, öt és fél millió ember. A második helyen a Katowice székhelyű Sziléziai (4,4 millió lakos), a harmadikon pedig a Nagy-lengyelországi vajdaság (három és fél millió ember) áll.