Tényleg bevethetnek piszkos bombát az ukrajnai háborúban?

A radioaktív fegyver pusztítása meg sem közelíti az atombombáét.

rosz állásokat lőnek ukrán tüzérek M777 típusú tarackkal a frontvonal közelében, a kelet-ukrajnai Donyec-medencében 2022. október 23-án. MTI/AP/Libkos

Ukrajna úgynevezett piszkos bomba bevetésére készül saját területei ellen, hogy az oroszokra mutogatva kiterjessze a konfliktust – figyelmeztetett Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, amit aztán más vezető tisztségviselők is megerősítettek. Kijev és nyugati támogatói viszont siettek tagadni a vádakat. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter például leszögezte, hogy tiszteletben tartják az atomsorompó-szerződést, nincsenek piszkos bombáik, és nem is terveznek ilyeneket előállítani, viszont szerinte az oroszok gyakran másokat gyanúsítanak olyasmivel, amit ők maguk készülnek elkövetni.

Piszkos bombának az olyan, hagyományos elven működő – tehát nem nukleáris – robbanóanyagot nevezzük, amely radioaktív anyagot szór szét.

Pusztító hatása tehát elsősorban a detonációban rejlik, a radioaktív anyag sugárzása csak alacsony és korlátozott – bár sok függ a mennyiségétől, típusától és az időjárási körülményektől –, így az eszköz ereje meg sem közelíti egy atombombáét. 

Alkalmazásának veszélye inkább az, hogy rémületet ébreszt a lakosságban, illetve egész területeket „fertőzhet meg”, amelyek megtisztítása körülményes és költséges. Tapasztalatok ugyanakkor ezzel kapcsolatban nincsenek, mert még soha nem vetettek be ilyen fegyvert. Oszama bin Laden, az al-Kaida egykori vezetője ugyan fenyegetőzött vele, de még a terroristák sem használták soha. Ennek egyik oka, hogy a szerkezethez szükséges radioaktív anyagokat elég szigorúan ellenőrzik. 

Forrásai lehetnek például a nukleáris fegyverek vagy erőművek, esetleg a könnyebben beszerezhető, de kevésbé veszélyes kórházi és ipari anyagok.

Ukrajnában több atomerőmű van, ezért elméletben ugyan képes piszkos bomba gyártására, a kérdés azonban inkább az, hogy miért vetne be ilyet. Moszkva szerint azért, hogy a támadásért az oroszokat tegyék felelőssé, még jobban befeketítve őket a nemzetközi közösség előtt. Az effajta információs háború, hogy a felek ilyen, úgynevezett hamis zászlós hadműveletek elkövetésével vádolják egymást, egyáltalán nem új keletű, sőt lényegében mindennapos. Sőt, az oroszok már Szíriában is gyakorta hangoztatták, hogy a Nyugat és a lázadók megrendezett vegyifegyver-támadásokkal akarják lejáratni a damaszkuszi vezetést.

Borítókép: rosz állásokat lőnek ukrán tüzérek M777 típusú tarackkal a frontvonal közelében, a kelet-ukrajnai Donyec-medencében 2022. október 23-án. (Fotó: MTI/AP/Libkos)