Ukrán hírszerzés szerint az oroszok csak mímelik a kivonulást Herszonból

Kirilo Budanov hírszerzési vezető szerint Oroszország a terror eszközeivel él.

Magyar Nemzet
Forrás: MTI2022. 10. 24. 16:33
Herszon, 2022. április 28. A 2022. április 28-án közreadott képen ukrán zászlókkal tüntetnek az orosz csapatok támadása ellen a dél-ukrajnai Herszonban március 7-én. Herszon megye megszállt területein április 27-én az úgynevezett népszavazás megrendezésére készülnek az orosz erõk, zajlik a szavazólapok kinyomtatása, valamint a helybeliek személyes adatainak ellenõrzése. MTI/AP/Olexandr Chornyi Fotó: Olexandr Chornyi
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Ukrajnában háborút folytató orosz erők azt az illúziót keltik, hogy elhagyják Herszont, de valójában új katonai egységeket hoznak oda, és védekezésre készülnek a megszállt megye központjában – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának vezetője az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott, hétfőn megjelent interjúban.

A katonai hírszerzés főnöke elképzelhetőnek tartja, hogy az orosz közvéleményt tesztelik, miként reagálna Herszon feladására. Kifejtette, hogy elsősorban készpénzt, valamint számítógépes szervereket visznek ki onnan, illetve evakuálják saját hatóságaikat és a sebesült katonákat.

Vagyis azt az illúziót keltik, hogy minden eltűnt. Ezzel párhuzamosan viszont éppen ellenkezőleg, új katonai egységeket visznek oda, és a város utcáit készítik fel a védekezésre

– fejtette ki Budanov.

A hírszerzési vezető úgy vélte, hogy abban az esetben, ha az orosz csapatok felrobbantanák a Herszon megyei kahovkai gátat, azzal csak rövid időre – nagyjából két hétre – lassítanák le az ukrán erők ellentámadását. A Krím félsziget és a zaporizzsjai atomerőmű viszont vízellátás nélkül maradna. „A gát részben alá van aknázva, ez igaz” – erősítette meg Budanov, de hozzátette, hogy ez viszont még nem elegendő a gát teljes megsemmisítéséhez. Szerinte az oroszok a gát felrobbantásával többet veszítenek, mint amennyit nyernek. „Ugyanis ha a gátat teljesen megsemmisítik, […] akkor a herszoni régióban a Dnyeper (Dnyipro) bal partját is teljesen elárasztják” – jegyezte meg.

A hírszerzési főnök kijelentette: biztos abban, hogy Oroszország nem tudja teljesen megfosztani az ukránokat a villanyáramtól és a fűtéstől. Szavai szerint „minden, amit Oroszország most tesz, terrorcselekmény”, fő célja a pánik, a félelem és a jövővel kapcsolatos bizonytalanság elhintése.

 „A pánik és a félelem a terror fő fegyverei. Ezért az oroszok megpróbálnak komoly károkat okozni az ukrán energiaszektorban, és leállítani az ukrajnai áramexportot, hogy ezzel is gazdasági csapást mérjenek ránk” – magyarázta Budanov. Szerinte az oroszok nem érik el a céljukat, az ukrán szakemberek a megrongált infrastrukturális létesítményeket megjavítják, egyelőre „semmi kritikus” nem történt.

„A korábbi időszakban az oroszok főleg katonai célpontokra mértek csapásokat, kisebb számú civil célpontra. Most pedig egyáltalán nem a katonai célpontokat támadják, hanem csak a civileket. Ez ismét megerősíti azt az állításomat, hogy Oroszország terrorista állam, és terrorista módszereket alkalmaz céljainak elérése érdekében” – szögezte le Budanov.

Hétfőn az ukrán védelmi minisztérium közölte, hogy eddig több mint 90 települést vettek vissza Herszon megyében az orosz ellenőrzés alól, a visszahódított területen legalább 12 ezren élnek.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter pedig a Twitteren arról tájékoztatott, hogy telefonon beszélt Rafael Grossival, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetőjével.

Hivatalosan felkértem a NAÜ-t, hogy haladéktalanul küldjön szakértőket azokra az ukrajnai polgári helyszínekre, amelyeket az Oroszországi Föderáció hamisan piszkos bomba kifejlesztésének helyszíneként ír le. Grossi egyetértett velem. Oroszországgal ellentétben Ukrajnának nincs mit titkolnia

– hangsúlyozta a miniszter.

A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) által október 21–23. között végzett felmérés eredménye szerint az ukránok 86 százaléka úgy gondolja, hogy a fegyveres harcot folytatni kell, még akkor is, ha Oroszország nem hagyja abba az ukrán városok lövetését, és nem szabad áttérni a tárgyalásokra Moszkvával. A válaszadóknak mindössze tíz százaléka szerint kell tárgyalásokba bocsátkozni Oroszországgal az ágyúzások mielőbbi befejezése érdekében, még akkor is, ha engedményeket kell tenni Moszkvának.

 

Borítókép: A 2022. április 28-án közreadott képen ukrán zászlókkal tüntetnek az orosz csapatok támadása ellen a dél-ukrajnai Herszonban március 7-én (Fotó: MTI/AP/Olexandr Chornyi)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.