Az ukrán területi integritás visszaállítása a tízpontos béketerv sarokköve

Korábbi sajtóértesülések szerint Washington nyomást helyezett Kijevre, hogy már csak a nyugati partnerek megnyugtatása érdekében se zárkózzon el teljesen a tárgyalásoktól Oroszországgal. Habár az értesülést az ukránok tagadták, most Volodomir Zelenszkij a G20-ak indonéziai csúcstalálkozóján videókapcsolaton keresztül tíz pontból álló béketervet mutatott be. Más kérdés, hogy erre Moszkvában soha nem bólintanának rá.

Kijev, 2022. szeptember 30. Az ukrán elnöki hivatal sajtóosztályának felvétele Volodimir Zelenszkij ukrán elnökrõl az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács ülésén Kijevben 2022. 2022. szeptember 30-án, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta az orosz ellenõrzés alá került ukrajnai területek Oroszországhoz való csatlakozási egyezményét. Zelenszkij bejelentette, hogy Ukrajna kérelmet nyújt be, hogy gyorsított eljárásban csatlakozhasson a NATO-hoz. MTI/AP/Ukrán elnöki hivatal sajtóosztálya Fotó: -

– Mivel nem lehet megbízni Oroszország szavában, nem lesz Minszk–3 egyezmény, amelyet az aláírás után azonnal megszegnének – szögezte a világ legnagyobb gazdaságait tömörítő G20-ak indonéziai csúcstalálkozóján bejelentkezve Volodimir Zelenszkij.

Az ukrán elnök ezzel a 2014-es és 2015-ös, nyugati közvetítéssel tető alá hozott megállapodásokra utalt, amelyek a kelet-ukrajnai tűzszünet szabályait, valamint a szakadár területek státusának rendezésére irányuló forgatókönyvet fektette le. 

Annyiban alighanem jogosak is az aggályai, hogy a minszki egyezményeket a felek sosem tartották be igazán, ezzel legfeljebb egy időre befagyasztották, de meg nem oldották meg a konfliktust.

Volodimir Zelenszkij úgy vélte, hogy a lehetőséget az oroszok most is arra használnák fel, hogy összeszedjék magukat, majd újra támadásba lendüljenek.

Amellett, hogy az ukrán elnök magabiztosan nyilatkozott a győzelemről, ezúttal egy tízpontos béketervet is felvázolt. 

Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy Ukrajna területi integritásának teljes visszaállítását követelik, és ez nem lehet alku tárgya.

Habár külön nem részletezik, de az ENSZ döntéseire és a nemzetközi jogra hivatkoznak, ami tehát azt jelenti, hogy a feltétel a szeptemberben annektált négy megszállt régióra, sőt a 2014-ben elcsatolt Krím félszigetre is vonatkozik.

Ehhez kapcsolódik természetesen az orosz erők teljes kivonulása az ukrán területekről, egyúttal a harci cselekmények beszüntetése. A béketerv emlékeztet rá, hogy Ukrajna eddig nem volt tagja egyik szövetségi rendszernek sem, ezért hogy a jövőben ne ismétlődhessen meg az orosz offenzíva, szintén kulcskérdés az ország biztonságának garantálása. Ennek kereteit egy nemzetközi konferencián dolgoznák ki.

A NATO-tagságról vagy semlegességről nem esik szó, de arról igen, hogy a védelmi garanciákat az euroatlanti világon belül képzelik el.

Ugyancsak érdekes az az igazság elnevezésű pont, amely az orosz háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság felállítását, továbbá a keletkezett károkért kártérítést követel.

Ezek mellett a háború végének bejelentése, a természeti károk helyreállítása, a foglyok és deportáltak kicserélése, a nukleáris, az energetikai és élelmiszer-biztonság biztosítása szerepel még a tíz pont között.

Volodimir Zelenszkij a beszédében úgy vélte, hogy ezek rövid időn belül teljesíthetők lennének, így akár év végéig megegyezhetnének, ha lenne rá politikai akarat.

De vajon lenne? A tízpontos béketervet nem fogadták nagy lelkesedéssel az oroszok.

A csúcstalálkozóra érkező Szergej Lavrov orosz külügyminiszter – aki megjelenésével rá is cáfolt azokra a híresztelésekre, hogy kórházba szállították – leszögezte, hogy ők nyitottak lennének a tárgyalásokra, Ukrajna utasítja vissza ennek lehetőségét, és minél tovább így tesz, annál nehezebb lesz újra egyeztetni. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő pedig úgy vélte: azzal, hogy az ukránok elzárkóznak a Minszk–3 egyezménytől, bizonyítják, hogy valójában nem akarnak béketárgyalásokat.

Erre a tíz pontra aligha bólintanak rá Moszkvában: kizárt például, hogy lemondjanak a Krím félszigetről vagy akár a „Donyecki és Luhanszki Népköztársaságokról”. A kudarcok ellenére egy effajta teljes kapitulációt a katonai-gazdasági helyzet sem indokolna.

Szakértők egyetértenek: egyelőre mindkét fél bízik abban, hogy a csatatéren is megnyerheti a háborút, ezért nincsenek rákényszerítve arra, hogy diplomáciai megoldást keressenek, ami ráadásul politikai vereséggel érne fel.

Borítókép: Az ukrán elnöki hivatal sajtóosztályának felvétele Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács ülésén Kijevben 2022. szeptember 30-án, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek Oroszországhoz való csatlakozási egyezményét. Zelenszkij bejelentette, hogy Ukrajna kérelmet nyújt be, hogy gyorsított eljárásban csatlakozhasson a NATO-hoz (Fotó: MTI/AP/Ukrán elnöki hivatal sajtóosztálya)