− Az elmúlt hónapokban megfigyelhető volt a Nyugat erőteljes nyomásgyakorlása mind Szerbia, mind Koszovó esetében, melynek célja a kapcsolatok minél előbbi normalizálása volt. Ennek köszönhetően pozitív légkör alakult ki a tárgyalásokra, melyet most újból megtört a rendszámtáblák körüli mizéria − értékelte a szerb−koszovói fejleményeket Németh Ferenc. Szerbia és – a saját tartományának tekintett, ám függetlenségét 2008-ban kikiáltó – Koszovó között hosszú hónapok óta húzódik a vita, amiért Koszovó betiltotta a Belgrád által kiadott rendszámtáblák használatát az ország területén. Ez elsősorban az ország északi részén élő koszovói szerbeket érinti. Pristina pénzbüntetést róna ki azon gépjármű-tulajdonosokra, akik nem cserélik le a rendszámtábláikat.
Habár Albin Kurti koszovói miniszterelnök tegnapi − amerikai nyomásra tett − bejelentése szerint negyvennyolc órával elhalasztják a büntetések kirovásának megkezdését, az eddigi tapasztalatok alapján nem várható áttörő megállapodás a kormányfő által megjelölt határidőig.
A probléma az, hogy nem az egész helyzet megoldására törekednek a felek, hanem pillanatnyi „tűzoltásokra”. A határidőig valószínűleg létre fog jönni valamilyen látszatmegállapodás, melyet a koszovói és szerb vezetés is el tud adni otthon, ez azonban a problémát hosszú távon nem fogja orvosolni
− mutatott rá a kutató.
A mostani fejleményeket megelőzően a hónap elején eddig nem látott mértékben romlott meg a két ország viszonya: a koszovói szerb rendőrség tagjai határozatlan időre otthagyták munkahelyüket, és hasonlóan tettek a bírák is. − Habár a koszovói szerb politikusok kivonulása a törvényhozásból abszolút nem új gyakorlat, a rendőrök és bírák esetében másról van szó.
Ilyen mértékű válaszlépés még nem következett be, ez pedig nagyon riasztó, mivel a 2013-as brüsszeli megállapodás, a két ország közti párbeszéd alapjának számító egyezség egyik legnagyobb hozománya, hogy a koszovói szerbeket sikerült integrálni a rendvédelmi és az államigazgatási szervekbe
− ecsetelte Németh Ferenc.
Az elmúlt időszakban a nemzetközi sajtóban keringett egy német−francia tervezet híre, mely az értesülések szerint a hidegháború idején kettészakadt Németország mintájára kívánta rendezni Szerbia és Koszovó kapcsolatait.
Ennek lényege, hogy Belgrád lényegében elfogadja Koszovó függetlenségét − noha el nem ismeri −, cserébe Pristinának kötelessége betartania az eddig kötött megállapodásokat, köztük az ország északi részének magas fokú autonómiát biztosító szerb önkormányzatok közösségének létrehozását.
Az elképzelések szerint a csomag 2023 elejére normalizálta volna a két ország kapcsolatait. Habár Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai képviselője szerint a tervezet végrehajtásáról nem tettek le a felek, a szakértő úgy látja, a mostani fejlemények arra utalnak, hogy ez is a kukában végezte.
Az unió túl impotens ahhoz, hogy kordában tartsa a feleket, ezért az Egyesült Államoknak sokkal aktívabban kellene részt vennie a normalizációs folyamatokban
− mutatott rá Németh Ferenc. Hozzátette, Washingtonnak megvannak a kapacitásai arra, hogy nyomást gyakoroljon Pristinára és Belgrádra, diplomatáik pedig hatásosabbak e tekintetben, mint például Josep Borrell.
A legfelsőbb szinteken generált feszültségek általában lecsapódnak az átlagemberek szintjére is, ez most sincs másképp. Az elmúlt hetekben egyre több az olyan incidens, amikor koszovói szerbek gépjárműveit gyújtják fel, ugyanakkor a két fél máshogy tálalja az eseteket. − A koszovói média szerint a radikálisabb szerbek gyújtják fel a kevésbé Belgrád-barát társaik autóit, Szerbia szerint a koszovói albánok követik el az incidenseket a rendszámtáblájukat lecserélni nem hajlandó szerbek ellen. Komolyabb zavargásokra nem számítanék a következő időszakban, de az ilyen jellegű esetek folytatódni fognak − zárta szavait a szakértő.
Borítókép: Egy koszovói szerb gépjármű tulajdonosa szedi le a nemzeti jelzést eltakaró matricát a rendszámtáblájáról (Fotó: EPA/Djordje Savic)
