Biden újra nekifut a fegyvervásárlás szigorításának

Újabb fegyvervásárlást szigorító törvényt nyújtana be Joe Biden amerikai elnök az elmúlt heti tömeggyilkosságokra válaszul. Idén már elbukott egy hasonló kezdeményezés, így a szakértők egy újabbhoz sem fűznek nagy reményeket.

Lőfegyverek a falon egy amerikai fegyverboltban Virginia államban. 2017. 10.06. (Forrás: Jim Watson / AFP / Getty Images)

A Gun Violence Archive (GVA), fegyveres erőszakokat összesítő weboldal pénteki adatai szerint az idén közel negyvenezer halálos áldozatot követelt az ilyen jellegű erőszak az Egyesült Államokban, körülbelül annyit, mint 2020 egészében.

A GVA adatai szerint idén 36 tömeggyilkosság és 610 tömeglövöldözés történt, körülbelül annyi, mint 2020-ban, de kétszer annyi, mint 2018-ban.

Mivel a januárban felálló törvényhozás (kongresszus) megosztóbb lesz, mint az eddigi – hiszen a november nyolcadikai félidős választások eredményeként a republikánusok nyerték el a képviselőházi, míg a demokraták a szenátusi többséget –, Biden elnök most még több esélyt láthat a reformok elfogadására.

Árnyalja elképzelését, hogy a még tavasszal és nyáron történt, nagy port kavaró iskolai lövöldözéseket követően a kongresszus már elkészített egy a fegyvervásárlást szigorító javaslatot, amelyet a képviselőház ugyan elfogadott, de a százfős szenátus hatvanfős többsége nem.

Az a javaslat nem kobozta volna el a már birtokolt fegyvereket, de megtiltotta volna bizonyos félautomata fegyverek értékesítését, importját, gyártását vagy átadását. Egy évvel korábban pedig a fegyvervásárlók hátterének ellenőrzését szigorító javaslat bukott el a kongresszusban.

A washingtoni székhelyű Gallup elemző és tanácsadó cég hétfőn megjelent felmérése szerint az amerikaiak mintegy kétharmada szigorúbb fegyvervásárlási törvényeket szeretne.

Ennek ellenére Monika McDermott, a Fordham Egyetem politológusprofesszora szerint azért sincsen a kérdésben áttörés, mert „ez egy halvány többség, amely időszakosan megugrik”. A politológus szerint továbbá mivel az amerikai háztartások közel felében van fegyver, egészen másként viszonyulnak a kérdéshez, emellett szerinte a gazdasági témák vagy az egészségügy jóval nagyobb prioritást élvez.

Ezt a politikusok is tudják, ezért a fontosabb ügyekkel foglalkoznak ők is, amelyekkel nem veszélyeztetik azt, hogy elveszítsék a széküket

– fogalmazott McDermott. Hozzátette: az 1994-es fegyvertörvény (amely ugyan tele volt kiskapukkal, de tíz évre megtiltotta a félautomata fegyverek polgári gyártását, birtoklását és átruházását – a szerk.) nyomán sokan elvesztették mandátumukat a soron következő választáson.

Tovább árnyalja a képet az amerikai párt- és képviselő-finanszírozási rendszer is. Amíg hazánkban az állam biztosítja a forrásokat, addig a tengerentúlon lényegében adományokból gazdálkodnak a politikusok.

Az amerikai fegyvergyártók pedig pártokon átívelően képviselik az érdekeiket és nyújtanak támogatásokat azoknak, akik nem mennek szembe az alkotmány második kiegészítésével.

Egyesek szerint a szigorítás egyébként sem vezetne eredményre, és tekintve, hogy az ilyen vérengzések elkövetői a legtöbb esetben zavart elméjűek, azt javasolják, hogy inkább biztosítsanak több forrást a társadalom mentális betegeinek a kiszűrésére és kezelésére. 

Borítókép: Lőfegyverek a falon egy amerikai fegyverboltban Virginia államban (Forrás: Jim Watson/AFP/Getty Images)