Ígérd meg, hogy nem beszélsz oroszul – csak egy azok közül a feltételek közül, melyet a szórakozni vágyó embereknek teljesíteniük kell, ha be akarnak ülni a grúz főváros, Tbiliszi egyik jól menő vendéglátóhelyére, a Daedena bárba. Emellett el kell ítélniük az Ukrajna elleni orosz agressziót, el kell ismerniük, hogy Grúzia területének húsz százaléka még mindig orosz megszállás alatt áll, valamint el kell mondaniuk az ukrán hadsereg és ukrán politikusok, valamint az Ukrajnát támogatók híressé vált jelmondatát: „Dicsőség Ukrajnának!”
Biztosra kell mennünk, nehogy agymosott orosz imperialisták tegyék be a lábukat a bárba
– áll a belépéskor kitöltendő nyomtatványon. Habár elsőre furcsának tűnik, számos grúz – főleg fővárosi – vendéglátóhely él ehhez hasonló gyakorlattal, egyes klubok pedig be sem engedik az orosz állampolgárokat.
Belőlük pedig akad bőven. A háború kitörése óta egészen szeptemberig mintegy ötvenezren érkeztek a dél-kaukázusi országba, eleinte a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, valamint az ukrajnai agresszióval kritikus − főként − értelmiségiek. Miután Moszkva részleges mozgósítást rendelt el szeptember végén, azóta számuk megsokszorozódott és az érkezők már nem ideológiai alapon hagyják el Oroszországot, hanem a katonai szolgálat elkerülése végett.
A helyi lakosok azonban nem fogadják tárt karokkal őket, ezt pedig tudtukra is adják, az utcákat ellepik az „Oroszok, haza!” és hasonló mondanivalójú falfirkák.
– Nehéz itt lenni – fogalmazott a The Washington Post amerikai napilapnak egy Grúziába menekült orosz. Elmondta, az utcákon szégyellik anyanyelvüket használni, sokan elkezdtek grúzul tanulni vagy különböző mobiltelefonos alkalmazások segítségével boldogulnak.
A grúzoknak ugyanakkor számos érthető okuk van a bizalmatlanságra. Az orosz hadsereg 2008-ban bevonult az országba, a két északi szakadár köztársaságban – Dél-Oszétiában és Abháziában – pedig a mai napig állomásoznak orosz katonák.
Az ukrajnai háború kitörésekor sok helyi tartott attól, hogy Kijev után újra Tbiliszire kerül a sor, ami Moszkva agresszióját illeti.
Emellett sokan attól félnek, hogy a rengeteg érkező között számos orosz kém is lehet. E félelem nem is alaptalan: augusztusban az FSZB egy fiatal tisztje tálalt ki a médiának, akit Tbiliszibe küldtek, hogy jelentsen a háború kitörése óta ide menekülő honfitársairól. Ezenfelül pedig – és az átlagembereket ez izgatja a legjobban – az oroszok érkezésével drasztikus mértékben megnövekedtek az albérletárak, melyeket már sok helyi ki sem tud fizetni.
A grúz kormány ennek ellenére még mindig fenntartja az orosz állampolgárokra vonatkozó kedvező vízumfeltételeket, ellentétben például az Oroszországgal szintén határos balti államokkal vagy éppen Finnországgal.
Borítókép: Tiltakozók a grúz−orosz határon (AFP)
Orosz–ukrán háború 
