A tárcavezető a magyar–iráni gazdasági vegyes bizottság egy éven belüli második ülését követő sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy a keddi lengyelországi rakétaincidens nyomán végre mindenkinek be kell látnia, hogy az lenne a legjobb az egész világnak, ha a lehető legtöbb konfliktust sikerülne lezárni.
Ehhez józan észre és pragmatikus hozzáállásra van szükség. A józan ész és a pragmatikus hozzáállás politikáját alkalmazzuk akkor, amikor a Magyarország és Irán közötti gazdaság együttműködés fejlesztéséért dolgozunk
– mondta.
„Azt szeretnénk, ha Irán minél előbb vissza tudna térni a nemzetközi közösségen belüli békés együttműködés rendszerébe, és mivel most a világgazdaság súlyos kihívásokkal szembesül, azt gondoljuk, hogy ennek a visszatérésnek talán a gazdaság adhatná az első lépését” – tette hozzá.
A miniszter tudatta, hogy az ülésen áttekintették az együttműködés fejlesztésének lehetőségeit, s arra is kitért, hogy az ezzel párhuzamosan zajló üzleti fórumon 96 magyar és iráni vállalat vesz részt.
Jó hírnek nevezte, hogy az Iránba irányuló magyar textil- és gyógyszeripari export, valamint az iráni műanyagimport növekedése nyomán tavaly 45 százalékkal, idén eddig pedig 55 százalékkal bővült a kétoldalú kereskedelem volumene.
Kiemelte, hogy a magyar mezőgazdasági és egészségipari cégek előtt újabb exportlehetőségek állnak, folyamatban van az importengedélyek kiadása a vetőmagok, a baromfihús és egyes orvosi készülékek esetében.
Mint közölte, kétezer iráni hallgató tanul hazánkban önköltséges alapon, főleg egészségtudományi és a gazdasági képzéseken, és a magyar állam 150 ösztöndíjat is fenntart a perzsa államból érkező diákok számára.