Az Egyesült Királyság is érzi a klímaváltozást
Már 2022 sem szokványosan indult: ez volt az eddig nyilvántartott legmelegebb január elseje, amikor London belvárosában 16,2 fokot mértek. De nem kellett sokat várni az újabb rekordra: a napi koronavírusos fertőzések száma január 4-én lépte át először a kétszázezres számot. Szintén januárban jelentek meg azok az újságcikkek, amelyek kirobbantották a később partygate-ként elhíresült botrányt: vagyis hogy 2020 végén, a legszigorúbb korlátozások közepette, kormányzati körökben számos összejövetelt tartottak, amelyeken prominens személyiségek is részt vettek.
Majd jött a február, és az energiaárak radikális emelkedésével világossá vált, hogy a pénzromlás tovább folytatódik: az illetékes brit hivatal 54 százalékkal megemelte a hatósági áras lakossági szolgáltatások addig érvényes árplafonját – a hatósági ár bevezetése óta messze ez volt a legnagyobb emelés. A jegybank pedig szinte ezzel egy időben megkezdte az évek óta rekordalacsony szinten tartott alapkamat növelését, és ez a folyamat azóta is tart. Azért nem csak a rossz hírek uralták a közbeszédet. Februárban volt II. Erzsébet királynő trónra lépésének 70. évfordulója, a „platinajubileum”, amelynek ünneplése a június elején rendezett országos rendezvények idején érte el csúcspontját, ez alkalomból rendkívüli munkaszüneti napot is hirdetett a kormány.
Politikai botrányok az Egyesült Királyságban és II. Erzsébet elvesztése
A tavasz folyamán tovább dagadt a partygate, és a konzervatív képviselők közül mind többen jelezték, elveszítették bizalmukat Boris Johnson miniszterelnökben, akiről kiderült: nemcsak hogy megsértette a saját maga által hozott járványügyi korlátozásokat, de ezzel kapcsolatban még félre is vezethette a parlamentet. Június elejére a parlamenti párton belüli bizalmi szavazásig fajult az ügy, és bár Johnson végül nyert, a konzervatív képviselők negyven százaléka ellene voksolt, így várható volt, hogy ezzel még nem ért véget a botrány. Alig egy hónappal később el is kezdődött a végjáték: miután sorra mondtak le a miniszterek, Johnsonnak nem maradt más választása, mint hogy maga is lemondjon. És ezzel elindult a harc a konzervatív párt vezetői pozíciójáért, amely egyben a miniszterelnökséget is jelentette. A képviselők favoritja Rishi Sunak korábbi pénzügyminiszter volt, Liz Truss korábbi külügyminiszter csak a második helyet tudta megszerezni. De a párttagok felülírták a képviselők rangsorát, és végül Liz Trusst tették meg a párt vezetőjének.
A levélszavazás azonban jó másfél hónapig tartott, hiszen közben megkezdődtek a szabadságok és tombolt a nyár: július 19-én Lincoln megyében 40 Celsius-fok feletti hőmérsékletet mértek, amire a szigetországban eddig még soha nem volt példa. A szavazás így csak szeptember elejére zárult le, és a győztes Liz Trusst szeptember 6-án kérte fel II. Erzsébet királynő a kormányalakításra. Az új miniszterelnök éppen kihirdette kabinetje névsorát, amikor bejelentették: II. Erzsébet 96 éves korában elhunyt, az új uralkodó pedig fia, III. Károly király lett.
Liz Truss negyvenöt keserves napja
A gyászhírre lényegében leállt a politizálás: a parlamenti csatározások helyét a kegyelet és az emlékezés vette át, és ez egészen az uralkodó temetéséig tartott. Ezt követően viszont olyan politikai sokk következett, amibe az egész ország beleremegett: Kwasi Kwarteng, Liz Truss pénzügyminisztere nyilvánosságra hozta az új kormány időközi költségvetését, amelyben 1972 óta nem tapasztalt adócsökkentéseket jelentett be. Ezek, a szakértők szerint finanszírozhatatlan ígéretek, olyan hullámokat vertek, hogy – amint a jegybank elnöke egy interjúban fogalmazott – az országot órák választották el a teljes pénzügyi összeomlástól. A piacok reakcióját látva Liz Truss menesztette pénzügyminiszterét, akinek utódja, Jeremy Hunt azonnal vissza is vonta az adócsökkentések legnagyobb részét. De már ez sem volt elég ahhoz, hogy megmentse Liz Trusst a bukástól: II. Erzsébet királynő 15. miniszterelnöke mindössze 45 nappal a kinevezése után kénytelen volt lemondani, és ezzel az Egyesült Királyság legrövidebb ideig hivatalban levő kormányfőjeként írta be magát a történelembe.
Rishi Sunak: egy régi-új arc, a konzervatívok új vezetője
A konzervatív képviselők nyilván szerették volna elkerülni az újabb elhúzódó kormányválságot és talán azt is, hogy ismét a párttagok kezébe adják a döntést, így az újabb vezetőválasztáson már csak Rishi Sunak indult a posztért, akit így mindössze öt nap leforgása alatt ki lehetett nevezni. III. Károly első miniszterelnöke egyben az Egyesült Királyság első ázsiai származású kormányfője is lett.
Borítókép: Egy utas nézi a londoni Waterloo pályaudvar kijelzőit 2022. december 16-án, amikor a brit vasúti, tengeri és szárazföldi közlekedési szakszervezet, az RMT felhívására a vasúti dolgozók 48 órás sztrájkot tartanak magasabb béreket és jobb munkakörülményeket követelve Nagy-Britanniában (Fotó: MTI/EPA/Tolga Akmen)
