Aláhúzták, hogy a fogyás mértéke és aránya az elmúlt három évtizedben folyamatosan gyorsult, összességében pedig a rendszerváltás utáni első, 1992-es népszámláláshoz viszonyítva több mint 620 ezerrel csökkent a romániai magyarság lélekszáma. „Ez azt jelenti, hogy három évtized alatt elvesztettük közösségünk közel 40 százalékát”, és ezzel az erdélyi és partiumi magyarság száma az 1850-es évek szintjére esett vissza. Az EMSZ arra figyelmeztet, hogy
amennyiben nem változik semmi, az egykor államalkotó erdélyi magyarság még ebben a században több mint egy évezredes történelme végére érhet.
Az EMSZ országos elnöksége úgy véli, hogy ebben a súlyos helyzetben a közösséggel szemben elkövetett bűn minden olyan magyarázkodás, amely kisebbíti a bajt vagy részsikerként próbálja tálalni az eredményt. Egyenesen ki kell mondani, hogy az egymillió fő nem eredmény, nem siker, nem ok az örömre, hanem súlyos és riasztó katasztrófa. „Nem létezhet olyan politikai haszon és pártérdek, amely miatt a népszámlálási eredményt akár csak részsikerként is lehetne közölni, ezért arra szólítjuk fel valamennyi magyar politikai szereplőt, hogy a saját kommunikációs szempontjaikat legalább ebben a kérdésben szorítsák a közösségi érdek mögé” – olvasható a közleményben.
Az EMSZ szerint a drámai népességvesztésnek nem csupán a magyarságnak az országos átlaghoz képest rossz gazdasági helyzete vagy alulképzettsége az oka, hanem legalább annyira közrejátszik az az általános értékválság is, amely abból a hibás politikai gyakorlatból származik, amely valamennyi – a közösségi identitásmegőrzés szempontjából meghatározó – helyi és országos ügyet a bukaresti parlamenti választási eredményességnek és a folyamatos kampánykommunikáció szempontjainak rendeli alá – áll a közleményben.
Borítókép: A Római Katolikus Gimnázium diákjai és tanárai vonulnak a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János katolikus templomban tartott tanévnyitóról az iskola épületébe 2017. szeptember 11-én (Fotó: MTI/Boda L. Gergely)
