A tavaly decemberi házkutatások és letartóztatások után további képviselők kerültek tehát gyanúba az európai intézményrendszert ért eddigi legsúlyosabb korrupciós botrányában, ami akár az Európai Parlament átalakulását is hozhatja. „Az Európai Parlament az első pillanattól kezdve mindent megtett, ami módjában állt ahhoz, hogy támogassa a nyomozásokat és továbbra is harcolni fogunk a bűnösök büntetlensége ellen” – nyilatkozta az Európai Parlament elnöke.
A felelősök látni fogják, hogy a parlament a törvény pártján áll. A korrupció nem lehet kifizetődő és mindent megteszünk, hogy harcoljunk ellene
– folytatta Roberta Metsola.
A Szocialisták és Demokraták frakció szűkszavú közleményben annyit reagált, hogy tagjai „felelősen és építő hozzáállással várják az előttük álló eljárásokat”. Sajtóhírek szerint mindkét képviselő, az Európai Parlament és az Arab-félsziget kapcsolataival foglalkozó delegáció alelnökeként és az EP sportügyi bizottságának elnökeként dolgozó Marc Tarabella, valamint az EU–Marokkó, az EU–Tunézia és az EU–Algéria kétoldalú kapcsolatokért felelős delegáció elnökeként működő Andrea Cozzolino kifejezetten kérte mentelmi joga felfüggesztését, egyúttal tagadják bűnösségüket.
Az Európai Parlament képviselőinek mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelmét az intézmény elnöke plenáris ülésen jelenti be – ez legkorábban január 16-án következhet be –, majd az EP jogi szakbizottsága elé kerül az ügy, amely jelentéstevőt nevez ki, aki meghallgatásokat szervez és bemutatja a kérdéskört a szakbizottságnak. Ezt követően jelentés készül, amelynek megállapításait az Európai Parlament teljes tagsága egyszerű többséggel fogadhat el; ezt követően az EP értesíti a vonatkozó hatóságokat, jelen esetben a belga rendőrséget.
Roberta Metsola elmondta, minden közreműködőnek felhívta a figyelmét, hogy kezeljék prioritásként a kérdést, így a mentelmi jogok felfüggesztéséről már február 13-án megszülethet a végleges döntés.
